Hét év tervezés után 2023 szeptemberében elindult az ország első egyetemi könnyűzenei alapképzése, amely nem specifikusan a jazzre és annak rokon műfajaira koncentrál. A Debreceni Egyetemen létrehozott szak 2024-ben ismét választható lesz az intézménybe jelentkezők körében, így lapunk megkereste az intézményt, hogy feltegyük azokat a kérdéseket, amelyek minket is foglalkoztattak a képzéssel kapcsolatban.
Sokszor felvetődik alkotói körökben a kérdés: valóban szüksége van egy művésznek diplomára? Vannak ágazatok, ahol számos ember azonnal rávágná, hogy „persze”, mindazonáltal az olyan művészeteknél, mint a könnyűzene, a kérdés a mai napig fennáll. Vannak érvek, amelyek mellette, és olyanok is, amelyek ellene szólnak. Mindenesetre, noha számos intézmény volt/van, ahol profi könnyűzenészeket képeznek, diplomát erről nem kaphattak.
A diplomás könnyűzenei oktatás hiánya 2016-ban már megfogalmazódott, de 2023 őszéig kellett várni, hogy ebből a hiányból egy képzés is létrejöhessen, amelynek a Debreceni Egyetem ad otthont. Az intézmény kiépítette a szükséges infrastruktúrát, beszerezte az eszközparkot, 2018-ban pedig már szabadon választható kurzusok formájában fel lehetett venni a könnyűzenei oktatáshoz kötődő tárgyakat. Ezek mellett többször próbálták benyújtani a szakindítási kérelmet az Oktatási Hivatalhoz, amely végül 2022-ben nyilvántartásba vette azt, így 2023 szeptemberében elindulhatott teljes értékű, önálló képzés formájában.
Az egyetem hozzánk eljuttatott közleménye alapján 2024-ben újból indul a szak, amelynek célja, hogy a hazai könnyűzenébe minél több diplomás, professzionális zenész kerülhessen. A nyolc hangszeres szakon – gitár, basszusgitár, billentyűs hangszerek, dob, ének, szaxofon, trombita, harsona – tanulókat az egyetem olyan eseményeken szeretné szerepeltetni tehetséges hallgatóit, mint a yoUDay vagy a Campus Fesztivál.
Noha a fent említett információk zömében biztatóan hatnak − az intézmény kiváltképp büszke arra, hogy a magyar zenei élet centralizáló magatartása ellenére vidéken indított képzést –, lapunknál számos kérdés felmerült, így kétségeinket eloszlatandó, fel is tettük ezeket. Az intézmény részéről Kapusi Kálmán, a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézet igazgatója, valamint Tóth Ákos, az intézet igazgatóhelyettese válaszolt kérdéseinkre.
Elsőként a legvitatottabb felvetésre kerestük a választ:
valóban szüksége van egy művésznek diplomára? Milyen haszna van, amennyiben nem zeneoktatásban képzeli el valaki a jövőjét?
Kapusi Kálmán elmondta, hogy ezt a kérdést már számtalanszor megkapták. A Könnyűzenei Intézet igazgatója úgy véli, messzemenőkig nem elég az eddig bejáratott séma, hogy a tehetséges zenészt és énekest majd kiemeli a piac, aztán lesz, ami lesz. Ma már egyéb kompetenciákra is szükség van a jó szaktudáson kívül.
Az igazgató arról is beszélt, hogy nemzetközi szinten már a második világháború után megjelentek a könnyűzenei felsőoktatási intézmények, azonban hazánkban csupán a népzene, a komolyzene és a jazz kapott diplomás és doktori végzettséget biztosító szakot. Ettől függetlenül úgy gondolják, a könnyűzene éppúgy magas szakmai felkészültséget igényel, mint az előbb említett három.
Itt van a könnyűzene vagy populáris zene, ami a nyugati egyetemeken már a második világháború után megjelent a felsőoktatásban, és azóta is óriási népszerűségnek örvend, itthon viszont a különböző minőségű középfokú képzéseken kívül nem volt elérhető még csak hasonló sem. […] Nagyon nagy igény van arra, hogy megfelelő szakembereket képezzünk, és ne csak a változó minőségű tehetségkutató műsorokra és a szerencsére bízzuk a talentumok megtalálását és kinevelését
– fogalmaz Kapusi Kálmán.
Tóth Ákos ezt azzal egészíti ki, hogy a hallgatók nem csupán saját szakterületükhöz közvetlenül kapcsolódó képzéseken vesznek részt. Produceri, hangfelvétel-készítési, utómunkához köthető ismereteket is elsajátítanak, valamint megtanulják a menedzsment alapjait. Zeneileg az egyetem olyan ismereteket is igyekszik átadni nekik, mint a hangszerelés, a hangszínszerkesztés, a vokáléneklés, a színpadi mozgás vagy a zeneszerzés.
Az igazgatóhelyettes arra külön kitér, hogy
képzésük nem ad tanári végzettséget, azonban a hatályban lévő jogszabályok szerint a végzett hallgatók a legmagasabb szintig oktathatnak vele.
Hogy a fenti ismeretekkel pontosan hogyan tudnak majd a tanulók elhelyezkedni az egyetem után, némileg bizonytalan, noha az intézmény képviselői több alternatívát is említenek. Azon túl, hogy az egyetem képzéseivel a Magyarországon megszerezhető legmagasabb könnyűzenei végzettséghez jutnak a hallgatók, nem ismert, hogy hosszú távon a szakmai cégek, más szakemberek, stúdiók és kiadók mennyiben fogják előnyben részesíteni a hallgatókat a más képzéseken végzett kollégáikkal szemben.
Tóth Ákos kérdésünkre elmondta, hogy azt szeretnék, ha a náluk végzett diákok, amennyiben nem a színpadi létben találják meg számításukat, a zeneipar más szakterületein is el tudjanak helyezkedni, legyen szó háttérfolyamatokról vagy szervezésről.
Kapusi Kálmán hozzáteszi:
több olyan munkakör van a szakterületen, amire szintén alkalmasak lehetnek a diploma birtokában a nálunk végzettek. […] Debrecenben is több olyan fesztivál, rendezvény és intézmény van, ahol szükség van képzett szakemberekre ezen a területen.
Emellett arról beszél Tóth Ákos igazgatóhelyettes, hogy amennyiben a náluk végzett zenészeknek nem sikerül szólókarriert befutni, vagy zenekarként sikert aratni, rengeteg nemzetközi A kategóriás előadó van, aki profi sessionzenészekkel dolgozik, így ez is lehet egy perspektíva a hallgatóknak.
Hogy a szükséges kapcsolatokat kiépíthessék, Kapusi Kálmán elmondta, több külföldi egyetemmel léptek már partneri viszonyra,
de igyekeznek ezt a palettát bővíteni, továbbá a következő tanévtől angol nyelven is elindítják a képzést. Az egyetem vezetői azzal igyekeznek erősíteni a nemzetközi lehetőségeken, hogy külföldi szakembereket is elhívnak mesterkurzusokat, előadásokat tartani, valamint elmondásuk alapján
több oktatójuk is kiterjedt, nemzetközi kapcsolati tőkével bír.
Mivel a képzés még friss, egyelőre nem tudni, hogy hallgatóik milyen eséllyel szállnak ringbe nemzetközi diplomás művészekkel szemben. Ettől függetlenül a hazai kapcsolatépítésben az egyetem képviselői olyan helyszínekre igyekeznek koncerteket szervezni tanulóiknak, mint a Magyar Zene Háza. Ahogy Tóth Ákos fogalmaz:
Debrecen egy rendkívül dinamikusan fejlődő nagyváros, ahol egyre jelentősebb szerepet játszik a kultúra, így a könnyűzene is. Azzal, hogy itt tudott elindulni a régió első könnyűzenei egyetemi képzése, tovább erősíti mind a város, mind a Debreceni Egyetem szerepét a hazai könnyűzene világában. Ezenfelül pedig olyan projekteken is dolgozunk már, amik megvalósulása esetén – idővel – Debrecen is könnyűzenei »főváros« lehet.
Hogy a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézetén elindított szakmai képzések, a diplomás, magyar könnyűzenészek beváltják-e a hozzájuk fűződő reményeket, idővel kiderül. Ami bizonyos, Debrecenben valóban olyan egyetemi képzést indítottak, amely hazánkban egyedülálló.
A felsőoktatási intézményekbe február 15-ig lehet jelentkezni.