Több Vera Molnar-kiállítás is nyílik a napokban: 2024. február 1-jén a Kieselbach Galéria, majd a világ egyik legjelentősebb kortárs múzeuma, a párizsi Pompidou Központ, végül február 9-én a budapesti Ludwig Múzeum nyit kiállítást a számítógépes művészet úttörőjének műveiből.
Molnar Vera Hantai Simonhoz vagy Reigl Judithoz hasonlóan a magyar kortárs képzőművészet Párizsba emigrált absztrakt festőinek egyik legismertebb képviselője. Tavaly a 99 éves művésznő még a Témák és variációkon dolgozott, ami több mint 1,2 millió dolláros (420 millió forintos) áron kelt el a Sotheby’snél.
A Kieselbach Galéria a művész századik születésnapjára időzítette volna az életmű-kiállítást Algoritmus a négyzeten. Emlékezés Vera Molnarra – válogatás Offenbächer Ferenc gyűjteményéből címmel. Az idős alkotót személyesen köszöntötték volna a kerek évfordulón, ám a művész sajnos nem töltötte be 100. életévét, 2023 decemberében meghalt Párizsban.
Életének 99 éve alatt Vera Molnar soha nem törtetett, nem kereste a galériák kegyeit, inkább kutatott a műteremben, és tanított a párizsi Sorbonne Egyetemen. Ennek ellenére
olyan életművet hozott létre párizsi műtermében, amely a számítógépes művészet nemzetközi úttörőjévé tette.
Nemcsak a geometrikus absztrakt festészet rajongói lelkesednek alkotásaiért, hanem a techkorszak új gyűjtői, például Bill Gates is.
A logika és az érzékelés legelemibb alapjait vizsgáló művészete ma aktuálisabb, mint valaha, hiszen ő már hatvan évvel ezelőtt is az algoritmusok esztétikáját kutatta. Azokét az algoritmusokét, amelyek mai online életünk felett zsarnoki módon uralkodnak
– fogalmazott a galéria közleménye szerint a kiállítás kurátora, Rieder Gábor művészettörténész.
Molnar rendíthetetlen etikai tartással, kifogyhatatlan alkotókedvvel és szenvedélyes kíváncsisággal létrehozott életműve a robbanásszerű népszerűség kapujában áll. A Kieselbach Galéria kiállítása nagy gyűjtőjének, Offenbächer Ferencnek a kollekciójából válogat.
A művésznő munkásságát közel két évtizede nyomon követő Offenbächer a művek geometrikus szigoron is átütő érzelmi karakterét hangsúlyozza:
Vera abban különbözik a komputerművészet szintén hatvanas években induló másik négy-öt úttörőjétől, hogy a színekkel és a formákkal emocionálisan is képes hatni a nézőre.
Vera Molnar analitikus művészetét rendszerint a geometrikus absztrakció nagy, 20. századi hagyományához kötik, de ma már inkább a computer art és a generatív művészet úttörőjeként tartjuk számon. Bár ötvenkét éves koráig nem szerepelt egyéni kiállításon, François Morellet, Max Bill és Victor Vasarely is elismerte munkásságát.
A Ludwig Múzeum À la recherche de Vera Molnar című kiállítása szintén az életműre alapozó tárlat. A Magyarországon született, tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végző művész 1947-től haláláig Franciaországban élt és alkotott.
A kiállítás címe Vera Molnar À la recherche de Paul Klee című sorozatára utal, felidézve a művész arra tett kísérleteit, hogy saját alkotói módszerei és eszköztára segítségével vizsgálja a számára meghatározó művészettörténeti előképeket
– írják a kiállítás beharangozójában.
Marcel Proust regényfolyamának (À la recherche du temps perdu / Az elűnt idő nyomában) narrátorához hasonlóan Molnart sem a múlt puszta felidézése, hanem a jelen kontextusában való újraértelmezése érdekelte.
A Ludwig Múzeumban rendezett, két részből álló kiállítás is ezt a szellemiséget követi. A tárlat első fele Vera Molnar pályájának meghatározó fejezeteit tekinti át: a kiállított egyedi és sokszorosított grafikai sorozatok, festmények a hatvanas évek végétől napjainkig mutatják be az életmű kiemelt témáit, műcsoportjait, végigkísérve Molnar vonal- és formarendszereinek alakváltozásait.
A kiállítótér másik felében a világon először látható egy különleges anyag,
amely meghívott, nemzetközileg elismert művészek alkotásaival, egyedi reflexióival tiszteleg az életmű előtt, kutatja annak különböző jelentésrétegeit, valamint a jelenkori művészetre gyakorolt hatásait és utóéletét.
(Borítókép: Érdeklődő Vera Molnar képzőművész Machine Imaginaire című kiállításán a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban 2020. július 18-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)