Az okostelefon a filmnézési szokásainkat is jelentősen megváltoztatta, de a mozit azért még nem kell teljesen leírnunk – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából. A felmérés szerint az európai lakosok 2022-ben legalább egyszer voltak moziban, az állítás pedig igaz a magyarokra is.
Az elmúlt évtizedben az európai médiaipar komoly átalakuláson esett át a technológiai innovációk és az új globális szereplők megjelenése következtében, ráadásul a pandémia is felgyorsított bizonyos trendeket, miközben ráirányította a figyelmet a média jelentőségére az emberek tájékoztatásában és szórakoztatásában – közölte az MTI-vel az NMHH.
A médiafogyasztók figyelméért folytatott versenyben jelenleg – az Európai Bizottság jelentése szerint – az online platformok állnak nyerésre, miközben a hagyományos szereplők többsége nehezen alkalmazkodik a kihívásokhoz.
A jövő kifürkészhetetlensége miatt azonban korai még perifériára helyezni a filmszínházakban fogyasztott alkotások jelentőségét. A filmforgalmazók becslése szerint 2023 igazán jó évnek bizonyult a közel 22 milliárd forintos jegyárbevétellel és a több mint tízmillió fős látogatószámmal.
A kutatása szerint ma Magyarországon egy átlagos szombat este nyolc és tíz óra között több mint négymillióan ülnek le a tévéképernyők elé, a nézők közül pedig hárommillióan nézik a tehetségkutatós műsorokat.
A számokkal a magyar mozik nem tudnak versenyezni, mint ahogy azzal sem, hogy a nagy streamingszolgáltatók havi csomagdíjai vagy a legnagyobb – és így tematikus filmcsatornákat is magukban foglaló – tévé-előfizetések már elérhetők egy háromfős család egyszeri mozilátogatás-értékével megegyező kiadásából.
Megjegyezték, hogy a 2023-as mozijegyek árának több mint húszszázalékos emelkedése ellenére is a körülbelül öteurós magyar átlagár kedvezőnek mondható európai viszonylatban.
Ami a mozikban vetített filmek választékát illeti, 2022-ben a megelőző évekhez viszonyítva rekordszámú, összesen 947 alkotás került műsorra, ezek több mint negyede, 249 produkció premierfilmként jelent meg.
Az újként bemutatott magyar gyártású játékfilmek száma is nőtt a korábbi évekhez képest, ami elsősorban a járvány miatt elmaradt vetítéseknek köszönhető, így 2022-ben összesen 45 hazai vagy magyar részvétellel készült bemutató közül választhattak a nézők.
Az európai művek népszerűsége azonban csökkent, és egyre nehezebben tud versenyre kelni az amerikai alkotásokkal, hiszen a közönség 84 százaléka inkább ezekre váltott jegyet.
A magyar premierfilmek közül a 2022 szeptemberében bemutatott Nyugati nyaralás a forgalmi adatok alapján a becsült nézettségi toplista 33. helyén található több mint nyolcvanezres nézőszámával, míg az augusztus végén műsorra tűzött Szia, Életem! vígjáték a második leglátogatottabb filmnek bizonyult.
Az éves látogatószám alapján felállított top 50-es listára az októberben debütáló Blokád kivételével más magyar film nem tudott felkerülni. 2023 első fél évében A nemzet aranyai című alkotást látták a legtöbben a filmszínházakban, a vízilabdás sportlegendákat bemutató dokumentumfilmnek sikerült közel 89 ezer nézőt a mozikba csalogatnia.
Az NMHH összegzéséből az is kiderült, hogy a legnépszerűbb – és eredetileg mozivászonra szánt – magyar filmek átlagosan egy-két éven belül megjelentek a televíziós kínálatban is, a magyar mozifilmek ugyanakkor az elmúlt 25 évben a tévéképernyőn sem tudtak igazán versenyre kelni az amerikai vígjátékokkal és akciófilmekkel.
Megállapítható, hogy a streamingszolgáltatások és a mozifilmek egymás mellett létezhetnek, és különböző preferenciákat elégíthetnek ki. A streaming elsősorban kényelme, széles kínálata és könnyű hozzáférése miatt került előtérbe. A hagyományos filmek azonban a mozikban egyedülálló élményt kínálnak, és megvan a maguk elkötelezett közönsége is
– fogalmaztak a kutatásban.