Tízezrek tiltakoznak az ellen, hogy Izrael is részt vegyen a Malmöbe szervezett, 2024-es Eurovíziós Dalfesztiválon, ám a szervezők elutasítják az annak idején Oroszország kizárása miatt emlegetett kettősmércét és a politika bonyolultságára hivatkozva nem hajlandók Izraelt is tiltani a rendezvényről.
Hiába a bojkottfelhívások, Izrael kiválasztotta, ki képviselje az országát az idei Eurovíziós Dalfesztiválon – írja a BBC.
Eden Golan énekesnőt választotta ki Izrael képviseletére az ország, miközben a szervezők a gázai háború miatt az ország kitiltását követelik. A 20 éves Golant egy televíziós tehetségkutató műsorban választották ki, miután előadta az Aerosmith I Don't Want To Miss A Thing című dalát. A dalt annak a több mint 130 izraeli túsznak ajánlotta, akiket még mindig fogva tartanak Gázában.
Addig nem leszünk igazán rendben, amíg mindenki haza nem tér
– mondta.
Ahogyan arról beszámoltunk, nemzetközi botrány övezi a 2024-es, svédországi, malmöi Eurovíziós Dalfesztivált, amelyen továbbra is kérdéses Izrael részvétele. Egyes zenészek a közvélemény egyre erősödő nyomására a műsorszolgáltatókat arra szólítják fel, hogy bojkottálják a négyszeres győztest.
Több ország zenészei is felszólították Izraelt, hogy függesszék fel a fellépést. Decemberben az Izlandi Zeneszerzők és Szövegírók Szövetsége nyilatkozatot tett közzé, amelyben leszögezik, hogy Izrael gázai katonai akciója miatt a részvétel összeegyeztethetetlen egy olyan rendezvényen, amelyet „az öröm és az optimizmus jellemez”.
Az Izrael kiutasítását követelő petíciót már mintegy 10 ezren írták alá – ez az ország lakosságának csaknem 3 százalékát teszi ki. Ha mégis engedélyezik a fellépést, Izlandnak vissza kell lépnie – áll a petícióban. Ezen kívül Finnországban is petíciót indítottak, amelyet több mint 1400 zeneipari szakember írt alá, kettős mércével vádolva a nemzeti műsorszolgáltatót, az Yle-t, mondván, az elsők között követelte Oroszország kitiltását az ukrajnai háború kitörése után, 2022-ben.
Most is ugyanezt az aktív értékvédelmet várjuk el az Yle-tól
– fogalmaztak.
Norvégiában és Dániában is hasonló kezdeményezést indítottak a zenészek, míg egy svéd nyílt levél – amelyet olyan popsztárok írtak alá, mint Robyn, Fever Ray és a First Aid Kit – háborús bűnökkel vádolva Izraelt. Szerintük az ország aláássa a verseny szellemiségét és az egész közszolgálati küldetést.
Az Eurovízió szervezői eddig ellenálltak az Izrael kizárására irányuló felhívásoknak, mondván, az ukrajnai és a gázai helyzet más.
Noel Curran, az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének főigazgatója azt mondta, a háborúk és konfliktusok közötti „összehasonlítások összetettek és bonyolultak, és nem politikai médiaszervezetként ez nem az ő feladatuk”.
Megértjük a jelenlegi közel-keleti konfliktus körüli aggodalmakat és mélyen gyökerező nézeteket (...) az Eurovízió nem kormányok közötti verseny
– indokolták.
A lap felidézi, hogy magát az izraeli televíziós kiválasztási folyamatot is beárnyékolta a konfliktus, ugyanis eredetileg októberben kellett volna adásba kerülnie, de a Hamász támadása után elhalasztották. A Supernova zenei fesztiválon a fegyveresek által lemészárolt koncertlátogatók között volt három énekes is, akik a műsorba jelentkeztek.
Egy másik izraeli versenyző pedig, a 26 éves Shaul Greenglick decemberben visszalépett a versenyből, amikor katonai tartalékosként újra szolgálatba állt, és december 26-án Gázában megölték.
Az Izrael kizárását követelő felhívások ellenére a bukmékereknél jelenleg az ország az ötödik kedvenc esélyes a győzelemre, sőt, egyesek még a támogatások megugrására is számítanak.