Index Vakbarát Hírportál

Minden harmadik magyar imádja. És ön?

2024. február 8., csütörtök 12:36

Japán titokzatos, misztikus világnak tűnik, mégis számos módon tud hatni ránk, magyarokra. Egy felmérés azt mutatta, hogy a szigetország kultúrája izgatja legjobban a magyarokat az összes ázsiai ország közül. Mi pedig számba vettük, mi lehet ennek az oka.

Bár egészen biztos, hogy sokkal többen jutnak el Magyarországról Thaiföldre, Vietnámba, sőt még Balira is, mint a felkelő nap országába, mégis az derült ki egy kutatásból, hogy minden harmadik magyart a japán kultúra érdekli leginkább. Hogy csak a legáltalánosabb kapcsolódási pontokat említsük: a szusi, a szamurájok, a gésák, az anime, az ikebana – és akkor nem beszéltünk még a harcművészetekről, na meg az autóiparukról.

A moziból ismerjük Japánt

És persze nyilván szerepe van ebben a kötődésben a filmeknek is. Talán nem annyira Kuroszavának, mint inkább az olyan populáris moziknak, mint a Fekete eső, Az utolsó szamuráj, az Egy gésa emlékiratai, a Kill Bill vagy a Wasabi – mar, mint a mustár. Ezen a ponton pedig meg is érkeztünk a felmérés okához, ami nem más, mint a 2024. február 27-én debütáló Sógun-sorozat.

A siker gyakorlatilag előre borítékolható, mert a reprezentatív kutatásból az derül ki, hogy Japánról minden második férfinak rögtön a szamurájok ugranak be, míg a nők a cseresznyefa-virágzás mellett inkább az ételkülönlegességekkel és a gésákkal azonosítják az országot. Dr. Hidasi Judit japanológus, a Budapesti Gazdasági Egyetem professzora szerint mindez nem meglepő, hiszen a 80-as években ugrásszerűen nőtt itthon is a japán kultúra iránt érdeklődők száma, aminek több oka is volt.

James Clavell A sógun című regényének 1975-ös megjelenése egybeesett Japán gazdasági felemelkedésének a korszakával. A világ akkortájt értetlenül állt a japánok titka előtt: hogy lehet az, hogy egy háborút vesztett nemzet, egy ásványi kincsek híján lévő gazdaság, egy természeti csapásoknak kitett ország a világ leglátványosabb gazdasági felemelkedését produkálja?

Aki felfedezte a felkelő nap országát

Ennek megértéséhez és a japánok jobb megismeréséhez nyújtott segítséget a regény – amelyből 1990-re világszerte 15 millió példányt adtak el –, illetve a ’80-as években nálunk is sugárzott filmsorozat, aminek a nézettsége rekordokat döntött. A könyv cselekménye William Adams igaz történetét dolgozza fel, aki feltehetően az első angol volt, aki elérte a felkelő nap országát.
A világhírű történetet most az FX és a Disney+ is képernyőre viszi. A sógun című, tíz részből álló minisorozat korhű jelmezekkel, autentikus díszletben mutatja be az 1600-as évek Japánját.

A japanológus szerint nem csoda, hogy a szamurájok ilyen nagy hatással voltak a válaszadókra, hiszen a japán kultúra szerves részét képezték mindig is. A szamuráj egy magas társadalmi rangot jelentett, amelyre büszkék voltak viselőik, és ez még a mai Japánban is így van.

Annak ellenére, hogy a kasztrendszert 1868-ban eltörölték, a japánok titokban a mai napig számontartják a származást.

Régen a harcművészetek ismerete alapvető készségnek számított a társadalom valamennyi rétegében, de elsősorban a szamurájoknál, akik professzionális harcművészekké képződtek hosszú évtizedek gyakorlása révén. Karddal keltek, karddal feküdtek, de egyben valódi kiváltságosok voltak, hiszen ők alkották a társadalmi hierarchiában a legmagasabb osztályt. A névviseléstől kezdve a fegyverviselés jogáig, öltözködés, áthaladási elsőbbség és térhasználat is megillette őket.

Női szamurájok, sintó szentélyek

Érdekesség, hogy szamurájok nők is lehettek, elsősorban származási jogon, de voltak, akik a professzionális harcosok (busi) kaszt tagjaként harci kiképzést kaptak, és csatákban is részt vettek. Ők voltak az úgynevezett onna-bugeisák, akik elenyésző számuk ellenére beírták magukat a történelembe.

A sorozatot nézve azok sem fognak csalódni, akiket más érdekel az országgal kapcsolatban. A felmérés azt mutatta, hogy a magyarok felét a természeti szépségek vonzzák leginkább Japánban, míg a megkérdezettek több mint harmada a hagyományok, mint például a teázási ceremónia, a szumó, a kimonó iránt érdeklődik; egy másik részük pedig a történelem és az építészet, vagyis főként a sintó szentélyek és a várak miatt utazik oda.

Ezt a világot ismerhetjük meg alaposabban a hónap végén induló sorozatból.

(Borítókép: Disney+)

Rovatok