Lebilincselő történeteknek eddig sem volt híján mindaz, amit Cziffra György életéről tudtunk, de az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában 2024. február 14-én nyíló kiállítás ezt a tudásunkat tovább gazdagítja, és némiképp árnyalja is. Amellett, hogy megtudjuk, hogyan és miért figyelték meg, az is kiderül, hogy a világhírű magyar zongoraművész ellen több apasági kereset is indult, de az édesanyja is beperelte – szülőtartásért. A Cziffra-dossziéról az Index Kulturális rovatának podcastjában a kiállítás kurátorával, Viszket Zoltán történész-levéltárossal beszélgettünk.
Cziffra György mélyszegénységbe született, rossz körülmények között éltek a családjával, amikor még gyerekként felfedezték a zenei tehetségét. A Zeneakadémiára – mint csodagyereket – fel is vették, de aztán tinédzserként, fiatal felnőttként beszippantotta az éjszakai élet, a bárok, lokálok világa.
Úgy érezte, nem fogadja be a magyar komolyzenei élet, és talán ez vezetett odáig, hogy nem találta a helyét itthon, és 1950-ben a feleségével – az Arizona lokál egyik, egyiptomi származású táncosnőjét vette feleségül – és a fiukkal megpróbálták illegálisan elhagyni Magyarországot.
Nem nyugat felé indultak, hanem Csehszlovákiába – ez később enyhítő körülmény lett –, embercsempészek segítségével. Később váltottak irányt Ausztria felé, amikor is lakossági bejelentésre elfogta őket a csehszlovák állambiztonság, és átadta őket a magyar hatóságoknak
– meséli Viszket Zoltán történész-levéltáros, a Mit rejt a Cziffra-dosszié? – Az emigráns zongoraművész: Cziffra György és az állambiztonság című kiállítás kurátora. Cziffra és felesége börtönbe, a gyerekük nevelőintézetbe került, de olyan rossz körülmények közé, hogy az átvételi elismervényben a nevelőotthon igazgatója nem tudott garanciát vállalni érte.
Börtönmunkaként Cziffrának követ kellett törnie, ami úgy tönkretette a jobb csuklóját, hogy utána már csak csuklószorítóval tudott játszani. 1956-ban aztán végleg elhagyta az országot, és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában a Cziffra György Fesztivál keretében nyíló kiállításon kiderül – és a kurátor, Viszket Zoltán is mesél erről az arútluK podcastban –, hogy miért és hogyan figyelték őt meg.
A beszélgetésben elhangzik még, hogy 1950-ben többek között azért akarta elhagyni Magyarországot, mert több apasági pert is benyújtottak ellene – amit egyébként ő sem hallgat el a visszaemlékezéseiben –, de ami talán még érdekesebb, hogy az édesanyja beperelte szülőtartásért, amit meg is ítéltek neki.
A tárlat 2024. február 14-én nyílik, és szeptember 22-ig látogatható. A belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött. Érdemes a programot is figyelni, mert vetítés, beszélgetés is kíséri a kiállítást.
Aki lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, ide kattintva meghallgathatja.
(Borítókép: Viszket Zoltán. Fotó: Németh Kata / Index)