Lady Gaga tizenöt éve az Alejandro című slágeréhez használta fel, 2024-ben pedig Pogány Induló új számának, a J11-nek az alapja. Vittorio Monti Csárdás című rapszodikus koncertműve a kortárs zenékben is visszaköszön, külföldön és itthon egyaránt. De mit kell tudni a százhúsz évvel ezelőtt született darabról?
A popkirálynő, Lady Gaga 2009-es megaslágere, az Alejandro Vittorio Monti olasz zeneszerző Csárdás című darabjából tartalmaz elemeket. A dal a hegedű megszólalásával kezdődik, majd az énekesnő szomorú hangon elkezdi:
I know that we are young, and I know that you may love me, But I just can’t be with you like this anymore, Alejandro.
Az Alejandrónak ugyanakkor semmi köze a csárdáshoz és a magyar folklórhoz, sokkal inkább kapcsolódik a latinókhoz: a klipben Gaga búcsút vesz latin-amerikai szerelmeitől, Alejandrótól, Robertótól és Fernandótól. A fülbemászó dalt és az emlékezetes videót az ABBA és az Ace of Base popzenekarok inspirálták, meglepő tehát, hogy a Csárdás is belekerült a számba.
Az egykor maga is hegedűn játszó Pogány Induló, azaz Szirmai Marci – napjaink sikert sikerre halmozó ifjú rappere – sem veti meg a Csárdást, mi több, szépen be is nyomta vadonatúj száma alá az ismerős dallamot.
Pogány Induló inspirációja már magától értetődő(bb), elvégre mégiscsak a csárdás hazájában látta meg a napvilágot, ráadásul a zenei alapok terén erőteljesen merít ihletet és inspirációt a népzenéből és a cigánymuzsikából is.
Vittorio Monti Nápoly városában született 1868-ban. Mivel kiváló zenei képességekkel rendelkezett, a hegedű mellett pedig mandolinon is játszott, szülővárosában beiratkozott a híres San Pietro a Maiella konzervatóriumba. Tizennyolc évesen úgy döntött, hogy Párizsban tanul tovább, a remek hegedűművész, Camillo Sivori mellett.
Az eredményes szakmai gyakorlat után felvették a Charles Lamore zenekarba, ahol hosszú ideig koncertmesterként dolgozott, majd 1900-ban meghívták a Párizs-koncertterem karmesteri posztjára. Emellett Vittorio aktívan foglalkozott zeneszerzéssel is, különböző műfajokban. A híres Czardas, azaz Csárdás megalkotása szintén a zeneszerző ezen korszakához, egészen pontosan 1904-hez köthető.
Annak ellenére, hogy a környező országokban is népszerű tánc, a csárdás igazi hungarikum, ráadásul már Monti előtt felkeltette a klasszikus zeneszerzők figyelmét, akik magyar motívumokat csempésztek bele darabjaikba. Johannes Brahms, Pjotr Iljics Csajkovszkij, Leo Delibe, Johann Strauss műveibe is beleszövődött.
A páros táncaink legújabb típusát képviselő csárdás is a korábbi hagyományt átértékelő stílusváltás eredményeként jelent meg paraszti tánckultúránkban, s vált egyúttal a magyar romantika nemzeti táncává
– írja a csárdásról az Arcanum.
A csárdás Vittorio Monti idején sem veszített népszerűségéből, így az olasz mester úgy döntött, komponál belőle egy darabot, amelyet nemcsak hegedűn, de mandolinon is elő lehet adni, pontosabban kísérni. Szabad stílusban komponált mű, amelynek fő jellemzője az improvizáció és a népi motívumokon alapuló, különböző jellegű epizódok váltakozása. Monti Csárdása azóta a hallgatók és zenészek kedvence, a létező összes hangszerre átírták.
Nem csupán a zeneipar, de a filmrendezők is előszeretettel használják a darabot játék- és animációs filmjeiknél:
És még legalább egy tucat filmben üthette meg a nézők fülét az ismerős dallam.
(Borítókép: Lady Gaga a 75. Velencei Filmfesztiválon 2018. augusztus 31-én. Fotó: Vittorio Zunino Celotto / Getty Images Hungary)