Az Index információi szerint Csák János kulturális és innovációs miniszter menesztette Bús Balázst, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökét. Úgy tudjuk, kedden este tárgyalások folytak a konszolidált elválásról. Ennek eredménye lehet az a bejegyzés, amelyet Bús Balázs tett közzé a Facebook-oldalán. Az NKA jelenleg a legszélesebb pályázati rendszert működtető kultúrafinanszírozási szervezet Magyarországon, sok milliárd forintnyi támogatás fölött rendelkezik.
Az Index információi szerint kedden este egyeztetés folyt annak érdekében, hogy Csák János kulturális és innovációs miniszter, valamint Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (immár csak volt) alelnöke konszolidáltan tudjon elválni. Csák János ugyanis menesztette az NKA alelnökét, és az egyeztetés eredménye lehet az a Facebook-bejegyzés, amelyet Bús Balázs tett közzé az oldalán. (Lásd a cikkünk alján.)
Valóban felvetődhet az a lehetőség, hogy Bús Balázs azért távozik, mert az önkormányzati választáson őt indítja a Fidesz a III. kerületben polgármesterjelöltként, ám erre ráért volna akkor is, amikor már elnyerte a pozíciót.
Információink szerint a konfliktus azon robbant ki, hogy az NKA alelnöke kritikát fogalmazott meg a készülő kulturális törvénnyel kapcsolatban. Nem értett egyet a kultúrstratégiai intézmények koncepciójával (ez azt jelenti, hogy minden művészeti területen lesz egy kiemelt intézmény), illetve azzal, hogy a minisztérium szorosabbra akarja fűzni a kapcsolatot az NKA-val. Utoljára L. Simon László idején fordult elő az, hogy az NKA alelnöke a kulturális államtitkár volt, most – minisztériumi forrásaink szerint – hasonló konstrukció jöhet létre.
Az új kulturális szabályozásról korábban Csák János is nyilatkozott az Indexnek. „A kultúrafinanszírozást a tervezett kulturális szabályozás (…) nem érinti, hanem a működési feltételeket egyszerűsíti. Egységesít és transzparenssé teszi a folyamatokat – mondta 2023 decemberében. – Három követelmény van: milyen elvárásoknak kell megfelelnie infrastrukturálisan, módszertanilag és személyileg egy-egy intézménynek; milyen folyamatos képzésben kell részesülniük az ott lévőknek; és milyen módon választódnak ki az intézmények vezetői. Minden támogatási kérelem az új statisztikai beszámolási rendszer alapján fog eldőlni, de ez nem az új kulturális szabályozás része, ezt már most bevezettük, illetve ez részben eddig is így működött.”
Csák János az interjúban beszélt az NKA-ról is: „A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) – amelynek én vagyok az elnöke – eddig sem adhatott volna működésre támogatást, de sokszor megengedő volt a bírálat. Ilyen volt a Szépírók Társaságának ügye, akik most azt mondják, hogy megszüntettük a támogatást – de hát soha nem is kaptak. Pályáztak bizonyos projektekre, de nem volt állandó támogatásuk. Most a működésre adtak be pályázatot, és az NKA csak betartja a szabályokat.”
Arra a kérdésre, hogy mikor születik meg az új kulturális szabályozás, tavaly decemberben így válaszolt:
Jövő nyár a cél. Széles körű és alapos egyeztetéseket akarunk végezni, mert a nálam lévő területek közül a kultúra a legérzékenyebb. A kultúrában van szükség a legnagyobb kultúraváltásra. A művészeti életben óriási személyiségek vannak: a kultúránál nincs individualistább terület. Az egyetemeken, a professzorok között, de még az üzleti világban sem lehet individuumként sokáig húzni, itt viszont nagy művészek, nagy megmondóemberek részéről hol megalapozott, hol megalapozatlan érzékenységgel, hiúsággal, narcisztikussággal és exhibicionizmussal is találkozik az ember.
A Nemzeti Kulturális Alap 1993-ban jött létre, a szakmai szervezet létrehozásának egyik ötletgazdája és alapítója Fekete György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar belsőépítész volt, ő lett az NKA első elnöke is – olvasható a szervezet honlapján.
Az NKA létrejöttét az a felismerés előzte meg, hogy a háború óta nem történt meg a visszarendeződés, és a kultúra működésének visszaállításához, az értékek széles körben való megismertetéséhez szükség van egy olyan testületre, amely gondoskodik ennek anyagi bázisáról.
A Nemzeti Kulturális Alap a hazai és határon túli magyar kulturális élet finanszírozásának egyik legmeghatározóbb szereplője lett, több mint 200 milliárd forintot osztottak szét
olyan programok, alkotói munkák támogatására, amelyek nem valósulhattak volna meg ilyen típusú mecenatúra nélkül. A szervezet a rendelkezésére álló pénzforrásokat döntő hányadában társadalmasított kollégiumi rendszer működtetésével pályáztatja és juttatja el az arra érdemesített programok megvalósítóihoz.
Az Alap kezelését 2016. december 31-ig önálló költségvetési szerv, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága látta el, majd 2017. január 1-jétől a feladat jogutódként az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz, 2023. június 29-i hatállyal a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőhöz került.
Az Alap feletti rendelkezési jogot – ágazati stratégiai döntéseivel összhangban – a kultúráért felelős miniszter gyakorolja, aki az NKA elnöki tisztségét is ellátja. Az Alap alelnökét a miniszter – a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke véleményének kikérésével – nevezi ki legfeljebb négy évre.
Bús Balázst 2021. január 1-jén nevezték ki a Nemzeti Kulturális Alap alelnökének. „Az NKA jövőre lesz 30 éves – nyilatkozta a szervezet honlapján olvasható interjúban 2022-ben. – Látható, hogy működése idáig is – kormányzati ciklusokon átívelve – stabilan a magyar kulturális élet legbiztosabb és legkiszámíthatóbb támogatási formája, intézménye. Ennek a hagyománynak a folytatása, megerősítése mindannyiunk közös érdeke.”
Az ügyben kerestük Bús Balázst, de egyelőre nem tudtuk elérni, ellenben ezt posztolta a Facebookon: „Újra indulok Óbudán! A mai napon kezdeményeztem felmentésemet Csák János miniszter úrnál az NKA alelnöki és a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatói tisztségből, arra való tekintettel, hogy Óbudán újra elindulok az önkormányzati választáson polgármesterjelöltként. Adjuk vissza Óbudát az óbudaiaknak!”
(Borítókép: Csák János (b), Bús Balázs (j). Fotó: Krizsán Csaba, Koszticsák Szilárd / MTI)