Az elismeréssel – amelyet Molnár Pál újságíró, szerkesztő értelmiségiek bevonásával 1997-ben alapított – minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító munkásságát ismerik el – írja a litera.hu.

Fekete Vince költészetét méltatva Szentmártoni János József Attila-díjas költő, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a kilencvenes években a kolozsvári Előretolt Helyőrség folyóiratban ismertté vált költő nem csupán az erdélyi, de az egyetemes magyar irodalom egyik legmarkánsabb lírikusává nőtte ki magát.

A ma már Székelyföldön és Budapesten kétlaki életet élő Fekete Vince pályafutása kezdete óta szerkesztője a Székelyföld folyóiratnak, írt esszéket és gyermekverseket is, a közelmúltban megrendítő költeményekben állított emléket édesanyjának és rajzolta meg szülővárosa emlékeiben élő szellemi térképét

– emelte ki Szentmártoni János.

Fekete Vince a kísérletező lírikus és a hagyományok egyik leghűségesebb tisztelője is, aki a régi formákat új tartalommal tölti meg.

Balassi Bálinttól, Zrínyi Miklóstól és Csokonai Vitéz Mihálytól Petőfi Sándoron, Arany Jánoson, Ady Endrén és Kosztolányi Dezsőn át egészen Dsida Jenőig, Szilágyi Domokosig és Kányádi Sándorig szinte minden nyelven beszél, de leginkább a magáén, melyben évszázadok magyar költői is benne zúgnak – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar sokoldalú tehetséges történész, műfordító és nem utolsósorban irodalomszervező. Történészi kutatásaival sorra derített fényt az arab–magyar kapcsolatok történetének különböző epizódjaira – fogalmazott laudációjában Pál Dániel Levente költő, műfordító.

Műfordítóként számos magyar klasszikus és kortárs művet, prózát és versválogatást, tudományos munkát és esszét ültetett át arab nyelvre, többek között Petőfi Sándor, Füst Milán, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Benedek Elek és Szerb Antal különböző műveit

– emelte ki Pál Dániel Levente, hozzátéve, hogy az egyiptomi műfordító legutóbb magának a kard névadójának, Balassi Bálintnak a verseit fordította arabra.

A szablyát Martos Levente Balázs, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, az ünnepségnek helyet adó Központi Papnevelő Intézet rektora, valamint Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. igazgatója adta át a költőknek.

A díjat megtestesítő kard alkotója Fazekas József bonyhádi kardkovács, az okleveleket Vincze László szentendrei iparművész készíti.