Index Vakbarát Hírportál

Kollár-Klemencz László: Éreztem, hogy valami nagyon nem stimmel

2024. február 23., péntek 13:06

Több ezer éves művészeti ágazat hagyományát szeretné megmenteni, illetve továbbfejleszteni Kollár-Klemencz László. A zeneszerző szerint a dalköltészet keserű módon megrekedt a könnyű- és a komolyzene között, amit szeretne orvosolni. 2024/2025 őszén új képzés indul az ELTE Bölcsészettudományi Karán, ahol az énekes bárdoktól Cseh Tamásig igyekeznek megőrizni valamit, amely az emberiség hajnala óta jelen van és fejlődik.

A dalköltészet hányatott sorsú művészeti ágazat, aminek fejlődése érdekében új szakot indítanak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A kétéves, másoddiplomás képzés célja, hogy négy szemeszter alatt a tanulók elsajátítsák a dalköltészethez szükséges irodalmi és zenei készségeket, amelyeknek hála később a bennük rejlő tehetséget a lehető legjobban ki tudják aknázni.

A képzés ötlete Kollár-Klemencz Lászlótól indult, aki lapunknak adott interjújában elmondta, már régóta foglalkoztatta a téma, hogy miként lehetne erősíteni a hazai dalköltészeten, de legutolsó lemeze készítésekor – amelynek kapcsán beszélgettünk is a szerzővel – jutott el arra a pontra, hogy most már muszáj lesz tenni valamit.

Amikor két évvel ezelőtt a Folyó című albumom stúdiómunkáira akartam pályázni az NKA-nál, kiderült, hogy a kategória, ahol én pályázhatok, azt úgy hívják, hogy művészetinek nem minősülő egyéb kategória. Akkor éreztem, hogy valami nagyon nem stimmel

– felelte kérdésünkre Kollár-Klemencz László.

A művészt kifejezetten zavarta, hogy egy zenei stílus, amelyben korábban olyan nevek alkottak, mint Cseh Tamás vagy Bereményi Géza, azért válik kegyvesztetté, mert – úgymond – két szék közül a pad alá kényszerül. A többi könnyűzenei ágazat – amelyek közül jó néhány magas színvonalon való művelése egyáltalán nem könnyű feladat –, valamint a komoly- és a népzene között reked meg a dalköltészet, amelynek jelentős irodalmi vonatkozása még inkább nehézzé teszi a kategorizálást.

Így történt, hogy a műfajt a könnyűzenéhez sorolták, amit Kollár-Klemencz László többek között azért is nehezményez, mert szerinte a stílus nem feltétlenül említhető egy napon olyan szegmensekkel, mint a klasszikus értelemben vett popzene, a mulatós vagy a hiphop. Az, hogy számos könnyűzenei ágazatban megvan az a pillanat, amikor elő kerül a gitár, szerinte még nem elegendő ahhoz, hogy ezeket mind összemossák.

Az egyetem támogatja

Épp ezért döntött úgy, hogy megpróbálja gyökerében megoldani a problémát, és úgy látta, erre az oktatás fejlesztése lenne a legjobb mód. Ötletét az ELTE dékánhelyettese, Horváth Krisztina karolta fel, így a dalköltészet irodalmi vonulata miatt az egyetem Bölcsészettudományi Karára vitték a képzést, amiben a zenei intézet is nagy segítség lesz.

A képzés tehát elsődlegesen irodalmi oldalról fogja meg a műfajt, hogy a költészet alapjait és eszköztárát el tudják sajátítani a hallgatók, ezért esztétikát és felsőfokú irodalmi ismereteket fognak nekik oktatni. Ehhez jön a zenei rész, amelyben hangszerelést, szolfézst, stúdióismereteket sajátíthatnak el a diákok.

A képzés tervezetét 2023 végén fogadták el, így a diákok a 2024/2025-ös tanévben kezdhetik meg tanulmányaikat.

A jelentkezéshez szükség van zenei előképzettségre, Kollár-Klemencz László elmondása szerint azért, hogy legyen egy alap, amire tud a dalköltő építkezni, azonban nem kell nagyon bonyolult dolgokra gondolni. Elegendő annyi gitár- vagy zongoratudás, hogy készülő szerzeményit be tudja mutatni a jelentkező, a felvételi bizottság pedig elsősorban az akaratot, elkötelezettséget, vágyat és kreativitást fogja nézni.

„Pedagógusnak lenni egy szakma”

Az oktatáshoz az ELTE tanárain kívül számos külsőst vonnak be, akik egy-egy előadás erejéig színesítik a képzést. Ilyen lesz Grecsó Krisztián, Menyhárt Jenő, Kemény Zsófi vagy Háy János. Rajtuk kívül viszont lesznek állandó oktatók is: Balla Gergely, Dargay Marcell, Végső Zoltán, Weyer Balázs és persze Kollár-Klemencz László is. A művész elmondta nekünk, hogy bár a zenei részen ő is oktatni fog, számára a legfontosabb feladat az, hogy tanácsadóként legyen jelen, biztosítva, hogy a szak elérje majd eredetileg kitűzött célját. Hozzáteszi:

Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy azt gondoljam, egy jó kortárs dalköltő jól is tud tanítani. Pedagógusnak lenni egy szakma.

A zeneszerző kérdésünkre azt is elmondta, hogy nem akarnak senkit sem illúzióban ringatni, hisz egy ilyen szak elvégzése még nem garancia arra, hogy valakiből rajongott, ismert dalköltő legyen. Elsődleges küldetésüknek azt tartja, hogy megadják azt a tudást és eszközparkot a hallgatóknak, amely által a bennük rejlő tehetséget és potenciált a legjobban ki tudják aknázni. Szerinte így megmutatkozhatnak a rejtett zsenik, akik egy generáció dalköltőivé válhatnak, miközben számos tanuló megismeri az ágazatot, ezáltal maga a műfaj is fejlődhet össztársadalmi szinten.

Mindemellett létrehoznak egy Dalköltő Alapítványt, amelynek célja, hogy támogassa a képzést, fejlessze az eszközparkot, valamint olyan hosszú távú projekteket is megalapozzon, amely az egész magyar dalköltészetet idővel megemelheti. Ilyen lesz többek között egy olyan hálózat kiépítése, amellyel országszerte próbálnak majd fellépési és bemutatkozási lehetőséget biztosítani a bárdok új generációjának, idővel pedig szeretnék kapcsolati rendszereiket nemzetközi szintre is emelni, mivel a zenész úgy véli,

ennek a műfajnak a világ számos területén vannak kiemelkedő képviselői.

Emellett terveznek antológiát is kiadni a legjobb szövegekből, illetve válogatáslemezeket is a képzésen részt vevők kiemelkedő dalaiból. Továbbá szeretnék összekötni a most ismert és pályán lévő dalköltő generációt a fiatalokkal és az újakkal.

Terveznek közös fellépéseket, akár kisebb fesztiválokat is, aminek első lépcsőfoka a 2024. március 14-i koncert a Várkert Bazárban. A mostani eseményen a legismertebb hazai dalköltők közül színpadra lép: Kollár-Klemencz László, Víg Mihály, Másik János, Grecsó Krisztián, Balla Gergely és Barkóczi Noémi is.

(Borítókép: Kollár-Klemencz László. Fotó: Németh Kata / Index)

Rovatok