„A nemzetközi szakma nem érti, hogy mi történik a Biodóm körül, hiszen egy városi állatkertben a tér óriási érték, itt pedig van egy tér, ami kihasználatlan” – mondja Sós Endre. A Fővárosi Állat- és Növénykert állategészségügyi igazgatója és egyben megbízott vezetője szerint, ha elindul a dominó, akkor nagyon nagy baj lesz, a Biodóm beüzemelése tehát stratégiai fontosságú. Az Index Kulturális rovatának podcastjában azt is megkérdeztük az állatkert vezetőjétől, hogy mikor lesz panda Budapesten.
„Pont azt szeretnénk elkerülni, hogy ez forró téma legyen” – mondja a Biodómra vonatkozó kérdésünkre az arútluK podcastban Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert megbízott igazgatója, aki munkatársaival alig várja, hogy véget érjen a jelenlegi áldatlan állapot, és a Biodómot a terveknek megfelelően birtokba vehesse az állatkert.
Amíg viszont ez nem történik meg, addig különböző kulturális programokat rendeznek, illetve fogadnak be. 2024. március 1–17. között például – a kínai lampionfesztivál után – a látványosnak és érdekesnek ígérkező Fénydómnak ad otthont az épület. Ez az első olyan alkalom, hogy a Biodóm teljes területére bemehetnek a látogatók.
Sós Endre a podcastban elmondja, hogy az emberek nagyon várják, hogy megnyisson a Biodóm, kíváncsiak, mi fog ott történni, milyen állatokat mutatnak be. „Ha azt mondják, hogy holnaptól indulunk, akkor konkrét elképzeléssel vághatunk neki” – mondja az állatkert vezetője, de az épületet addig is fent kell tartani, és azért is kell programokat szervezni, hogy ne következzen be állagromlás. Ezek között már olyan tervek is szerepelnek, amelyek közelítenek az eredeti funkcióhoz.
A megbízott vezető szerint az állatkert nyilvánvalóan ki van szolgáltatva, amennyiben a befejezéshez szükséges összeg nem áll rendelkezésre, de ebben a helyzetben megpróbálnak előre menekülni, és tisztítani a szakmai koncepciót.
A nemzetközi szakma nem érti, mi történik a Biodóm körül, hiszen egy városi állatkertben a tér óriási nagy érték, itt pedig van egy tér, ami kihasználatlan
– mondja Sós Endre, aki szerint ha a dominó elindul, nagyon nagy baj lesz, mert lehet, hogy meg kell válni a nagytestű fajoktól, aminek következtében viszont kevesebb lesz a látogató. A Biodóm beüzemelése tehát stratégiai fontosságú.
A tervezett Pannon Park koncepciója az elmúlt tíz évben tisztult, hiszen változott az állatkerti szakma és a közönség látásmódja is. Továbbra is az a terv, hogy a legnagyobb érdeklődésre számot tartó állatfajok, mint az elefántok, a törpecsimpánzok vagy a páncélos orrszarvú ide kerülnek, de a „sztori” változott – erről Sós Endre részletesen mesél a podcastban.
A beszélgetésben szóba került még az állatkertek mai szerepe, az, hogy a budapesti intézmény állatállománya hogyan változott az elmúlt években, illetve hogy mikor lesz, lehet a Fővárosi Állat- és Növénykertben panda. Ez Sós Endre elmondása szerint bonyolultabb kérés, alapvetően politikai döntést igényel. Kaphatna Budapest pandát, de akkor ki kell alakítani a tartási helyét, ami újabb beruházást igényel.
Aki lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, amelyben Kelen Anna beszél a Róma-Budapest kiállításról, vagy újra meghallgatná, ide kattintva megteheti.
(Borítókép: Sós Endre. Fotó: Tövissi Bence / Index)