Az örök háború és élet-halál harc tüzében áll ellent az emberiség a szörnyűséges pusztulásnak a Warhammer 40.000 univerzumában.
Ebben az elképzelt, fantáziadús és grandiózus eseményeket felvonultató jövőben – a mi korunkhoz képest negyven évezred múlva – gigászi hadseregek, genetikailag módosított, félistenszerű szuperkatonák viaskodnak az emberiségre fenyegetést jelentő idegen civilizációkkal, barbár, korcs hordákkal, a rontást pestisként terjesztő gonosz entitásokkal, démonokkal, Howard Phillips Lovecraft legborzalmasabb rémálmait megelevenítő, rosszindulatú, ősi hatalmakkal. Az emberiség minden reménye egy tízezer éve trónprotézisbe zárt, megnyomorodott alak, a valaha volt legnagyobb hódító, a félholtjában istenné magasztalt Császár.
A Warhammer univerzuma (univerzumai, hiszen fantasyleágazása is van) olyannyira komplex és kiterjedt, hogy nem túlzás azt állítani, még a Star Wars-franchise világa is – nem degradálva vagy becsmérelve – csak másodhegedűs lehet hozzá képest. A Star Warshoz hasonlóan a Warhammer márkanév alatt is számos termék alapozta meg, illetve szolgálja ki a rajongók étvágyát: terepasztalos stratégiai játék, festhető modellek, szerepjátékok, számítógépes játékok, képregények és könyvek. Hamarosan filmek/sorozatok formájában tágulhat tovább ez az egyre növekvő univerzum, korábbi hírek szerint ezen dolgozik a Warhammer-rajongó brit színész, Henry Cavill (Az acélember, Vaják) is.
Kiterjedtsége és komplexitása miatt nehéz átfogó összefoglalót írni a Warhammerről. Magyarországon a Tuan Kiadónak köszönhető (egyébként a Games Workshop alá tartozó Black Library a felelős kiadó), hogy temérdek könyv által az érdeklődők megismerhetik az univerzumát (univerzumait), a rajongók pedig még inkább elmerülhetnek benne. A Warhammer 40.000 (vagy Warhammer 40k) című sorozatok és a Hórusz-lázadás (The Horus Heresy) című ciklus kötetei a legtöbb könyvesbolt polcain is megtalálhatóak. Utóbbi a 41. és 43. évezred közötti események mitológiává vált, tízezer évvel korábbi előzményeit meséli el egy gigantikus könyvsorozatban.
Elképesztő, talán a történelem legnagyobb írói vállalkozása és leghosszabb ciklusa: a sorozat első kötete 2006-ban jelent meg, az utolsó idén, 2024-ben.
Egy tucat író dolgozott rajta, a Hórusz-lázadás (a Terra ostroma/Siege of Terra című sorozattal kiegészülve) több mint hatvan kötetből áll. A nagy része már magyarul is megjelent a Tuan Kiadó gondozásában, és ha minden igaz, a magyar olvasóknak sem kell sokáig várniuk az epikus lezárásra.
A Hórusz-lázadás-könyvsorozat a 31. évezredbe kalauzolja az olvasót. A Császár, az emberi civilizáció ura, egy emberfeletti, szuperintelligens hódító, aki letörte és eltaposta a Terra (vagyis a Föld) hadurait, különböző frakcióit. Nincsenek többé nemzetek, csak a külsőségeiben, hierarchiájában, illetve megnevezéseiben az ókori Római Birodalomra emlékeztető abszolutista Impérium, amely eltörölte a vallásokat, a hiedelmeket, és helyükbe a tudást, a felvilágosodást emelte, de mindezt kíméletlen vaskézzel.
A Császár mintha egyszerre lenne Nagy Sándor, Augustus császár és Mátyás király inkarnációja.
Hódító, birodalomépítő és törvényalkotó, akinek fensőbbsége, abszolút hatalma megkérdőjelezhetetlen.
A 31. évezredben végéhez közeledik az általa indított Nagy Hadjárat, amelynek célja, hogy a galaxisban szétszéledt emberiséget egyetlen egy nagy impériumban egyesítse, emellett kiirtson mindent, ami nem emberi, vagy mindenkit, aki nem hajol meg előtte. Mátyás királyt gyakran nevezik Igazságos Mátyásnak, de a történelmi tények alapján tudott kemény és kíméletlen is lenni. A Császár éppilyen összetett és kiismerhetetlen személyiség. Genetikailag módosított szuperkatonák – az űrgárdisták/Adeptus Astartes – légióit hozta létre hódító törekvéseinek céljából, a légiók élére pedig bonyolult és ismeretlen eljárásokkal kitenyésztett fiait állította hadvezérként: a primarchákat. Ők emberfeletti erővel, képességekkel rendelkező, félistenszerű lények.
A Nagy Hadjárat befejezésével a Császár leghatalmasabb és legnemesebb fiát, Hóruszt bízza meg. A primarchák mit sem tudnak arról, hogy a galaxis színfalai mögött, a hipertérben olyan sötét és gonosz hatalmak leselkednek az emberiség bukására készülve, amelyeknek létezését csupán a tudatlanok dajkameséinek hiszik. Ez vezet el Hórusz és néhány testvére bukásához is. Az ártó hatalmak rontásától megfertőződve Hórusz, a Hadúr lázadást robbant ki a Császár ellen, hogy letaszítsa a trónjáról, és a helyébe lépjen. Az emberi történelem legnagyobb polgárháborúja, az utókor által Nagy Eretnekségnek hívott galaktikus mészárlás ezzel veszi kezdetét. Ezt a küzdelmet – az emberiség és az ártó hatalmak, a Császár és fia, testvér és testvér között – meséli el több mint hatvan köteten keresztül a Hórusz-lázadás-könyvsorozat.
Az epikus lezárás után tízezer évvel későbbi korszakról szólnak a Warhammer 40k könyvei. Az eretnekség elbukott, a primarchák meghaltak vagy eltűntek, a megrontottak démonhercegekké váltak az ártó hatalmak szolgálatában. A Császár félholttá nyomorodott, és egy trónprotézisbe aszalódva-zárva néma tanúja az Impérium lassú hanyatlásának. A hódítások kora lejárt, az emberiség folyamatosan védekezésre és háborúkra kényszerül. A felvilágosodást felváltotta a dogmatikus birodalmi vallás, amely istenévé tette a Császárt („Az Istencsászár oltalmazzon!”). Az Impériumot egy fasiszta jellegű rezsim kormányozza, és az eretnekség minden formáját az Inkvizíció hivatott kipurgálni.
Míg a Hórusz-lázadás egy nagy, összefüggő ciklus, számos mellékszállal, melyek mind egy csomópontban futnak össze a végén, addig a Warhammer 40k könyvei által elmesélt történetek jóval szerteágazóbbak. Egymástól különálló sorozatok és antológiák bővítik az univerzum történelmét: van, hogy egy hadjáratot mesélnek el, és az egyszerű katonák a főszereplők (pl. a Gaunt Szellemei-sorozat), a többnyire a „hátországban” tevékenykedő rejtélyes inkvizítorokról is több tucat regény készült (Eisenhorn-trilógia, Ravenor-trilógia, Terra titkai-trilógia), továbbá már vannak Raymond Chandler-stílusú „hardboiled” krimik is (Warhammer Crime).
A Warhammer-könyvekben nagyon sokféle stílus és gondolat keveredik: akció, háború, misztikum, okkultizmus, horror, vallás, filozófia, dráma, olykor még humor is (a Ciaphas Cain-sorozat egy olyan birodalmi komisszárról szól, aki úgy válik hőssé a hadszíntéren, hogy egyáltalán nem akar az lenni). Az olvasó mindenből kap, mikor többet, mikor kevesebbet.
Aki először vesz a kezébe egy Warhammer-regényt, azt elijesztheti, hogy rengeteg idegen, latin kifejezés van a könyvekben. Mivel elég komplex világról van szó, mindenféle háttértudás nélkül kell egy kis idő, amíg az olvasó belerázódik, és már komfortosabban „mozog” a Warhammer-univerzumban.
De ha valakit egyszer beszippant, akkor egy igen lebilincselő (na és be kell ismerni, egy igen költséges) világ rajongójává (foglyává?) válik.
Warhammer-szüzek részéről gyakori kérdés, hogy melyik könyvvel érdemes elkezdeni. A Hórusz-lázadás sorozatnál mindenképpen az első résszel (Dan Abnett – Hórusz felemelkedése), a Warhammer 40k könyvekhez jó belépő lehet az Eisenhorn-trilógia (az író szintén Dan Abnett), de arról mindig éles vitákat folytatnak a rajongók, hogy mi legyen a „kapukönyv”. Az biztos, hogy a Tuan Kiadó oldalán tengernyi magyarul kiadott Warhammer-regény közül lehet válogatni, ráadásul a kiadó mindig segítőkész, válaszol az olvasói kérdésekre, és tanácsokat is tudnak adni, mivel érdemes kezdeni az olvasást.
Aki hosszabb távon szeretné magát elkötelezni, és kikapcsolódásként el akar merülni egy grandiózus, összetett, illetve izgalmas univerzumban, annak nagyon is ajánlottak a Warhammer-könyvek.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)