Index Vakbarát Hírportál

Sissit húszkilós ruhában koronázták meg, Székely Bertalan ecsetjére kívánkozott

2024. március 10., vasárnap 16:24 | négy hónapja frissítve

Gulyás Gábor kurátor jóvoltából pazar kiállítás adta a hátterét annak a nőnapi ünnepségnek, amellyel Kaposváron megnyílt az újjáépített Dorottya Ház, a somogyi vármegyeszékhely belvárosának ékessége. A kiállítás stílszerűen a Dámák Diadalma – Sorsfordító nők a magyar történelemben címet viseli, és múltunk hét kiemelkedő nőalakjának ereklyéit, a személyükhöz kötődő műalkotásokat tárja a nagyérdemű elé.

Kaposvár főterénél, a Kossuth térnél kevés szebb van széles e hazában. Nem baj, hogy eklektikus az épületek stílusa, bár a szecesszió nyomja rá legkarakteresebben a bélyegét. Nehéz eldönteni, hogy a neoreneszánsz stíluselemeket hordozó Városháza vagy a neoromán Nagyboldogasszony-székesegyház impozánsabb-e, mi az utóbbi mellett tesszük le a garast.

Ahogy felfelé baktatunk, máris elértük a gyönyörűen kitatarozott Dorottya Házat, azt az épületet, amely a kiállítást rejti. (Utólag megtudjuk, kétmilliárd forintból varázsolták újjá a XVIII. században barokk stílusban épült műemléket.) Odabent már gyülekeznek a helyi notabilitások, Szita Károly polgármester Gulyás Gábor kurátorral cserél eszmét, majd mindenki leül, és rövid kamarazenei, illetve énekelőadás után a városvezető köszönti az egybegyűlteket. 

Megújult a Dorottya Ház

„A Dorottya Ház része Kaposvár identitásának  – vág a közepébe a polgármester. – Az épület az Esterházy-birtok szerves részét képezte, majd egy másik jeles arisztokrata, gróf Széchényi Ferenc, Somogy vármegye főispánja, a legnagyobb magyar édesapja 1798-ban kinevezése örömére itt rendezett farsangi mulatságot, amelyre Csokonai Vitéz Mihályt is meghívták, és a költő ekkor kapott ihletet a Dorottya, vagyis A dámák diadalma fársángon című vígeposza megírásához.”

A házról megtudjuk, hogy a XIX. században átépítették, és még egy emeletet ráhúztak. Mai formáját a XX. századi helyreállításokat követően nyerte el. A ház egy ideig honvédségi tiszti lakként is funkcionált, később egy Csokonairól elnevezett szálloda működött benne, meg egy söröző, ahol ifjúkorában maga Szita Károly is gyakran megfordult, ahogy erről említést is tett beszédében. Aztán a rendszerváltás után privatizálták, de sajnos tulajdonosa hagyta lepusztulni, ezért az önkormányzat úgy határozott 2014-ben, hogy visszavásárolja. Így is történt, a felújítás pedig mostanra fejeződött be.

Ez lenne az épület története, persze egy épület csak halott csontváz, ha hiányzik belőle a lélek, ami jelen esetben a Gulyás Gábor által összeállított lenyűgöző kiállítás. Nőnapkor mi más is lehetne a vezérfonal, mint maga a cím: Dámák Diadalma – Sorsfordító nők a magyar történelemben.

Élményszerű tárlatvezetés

Sétánkat abban a teremben kezdjük, ahol Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéit láthatjuk. Erzsébet II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya, IV. Béla testvérhúga, és mint megtudjuk, Szűz Máriát, Jézus anyját leszámítva senkiről sem neveztek el annyi templomot világszerte, mint róla. Még New Yorkban is több egyházi épület viseli a nevét! 

A legmeghökkentőbb ereklye Szent Erzsébet vándorbotja, ami elárverezés útján került a feloszlatott bécsi klarissza kolostorból a Berlint is elfoglaló híres huszárvezérhez, Hadik András grófhoz 1783-ban, mindössze 11 forintért. Később az ő fia, Hadik János adományozta azt a budai Erzsébet-nővérek részére, és most a Dorottya Házban csodálhattuk meg a 800 éves remeket. 

Szent Erzsébethez csodák sora kötődik, amelyek közül a leghíresebb az, amikor egy esztergomi kislány holttestét kivitték a szent marburgi sírjához, és a magyar leány harminc nap múlva visszatért az életbe. 

Tragikus sorsú koronás fők

Időben a következő sorsfordító asszony Mária királynő, Nagy Lajos leánya, az első nő, aki a Szent Koronát a fején viselhette. Élete tragédiák sorozata, anyját, Kotromanics Erzsébetet a szeme láttára fojtották meg a lázadók. A fiatalon, 24 évesen lovasbalesetben, várandósan elhunyt királynőt megingathatatlan keresztény hite és pacifizmusa (Gulyás kedvenc politikusi erénye) emelte a sorsfordító magyar asszonyok közé. És méltán lehetünk büszkék arra, hogy Magyarországnak évszázadokkal korábban volt női uralkodója, mint Angliának, Spanyolországnak vagy Oroszországnak. (Megjegyzendő, hogy a kiállítás egy másik szereplője, Erzsébet királyné, Ferenc József hitvese is tragikus véget ért, egy anarchista merénylő tőre oltotta ki az életét.)

Ha Mária királynő politikusnak tekinthető, akkor Zrínyi Ilona végképp az volt. Mégpedig páratlanul népszerű: a korabeli uralkodók rajongtak érte. Minek köszönhette ezt? Nyilván a szépségének is, II. Rákóczi Ferenc édesanyját a török szultán és XIV. Lajos, a francia Napkirály is ajándékokkal halmozta el, de legalább annyira a bátorságának. XIV. Lajos méltán nevezte Zrínyi Ilonát Európa legbátrabb asszonyának. 

Ha már itt tartunk, Brunszvik Teréz is úgy működött, ahogy politikusok szoktak. Társadalmi státusa miatt kivételes helyzetben volt, dúsgazdag apja, Brunszvik Antal Martonvásáron pompás angolkerttel körülvett neogótikus kastélyt építtetett, Teréz keresztanyjául Mária Teréziát nyerte meg, zongorázni pedig nem más tanította meg a lányt, mint Ludwig van Beethoven. Állítólag szerelmi viszony is alakult közöttük, melynek a rossz nyelvek szerint még gyümölcse is lett, de Brunszvik Terézt nem ezért tiszteljük, hanem az első magyarországi óvoda megalapításáért. (Amúgy az első karácsonyfát is ő hozta Magyarországra.) Az igazság azonban az, hogy Beethoven a másik Brunszvik lányt, Jozefinát is tanította, és közöttük bizonyítottan fellángolt a szerelem, sőt, vélhetően gyerek is született ebből a mezalianszból. 

Sissi, az első magyar celeb

És máris megérkeztünk a legdíszesebb, legtartalmasabb terembe, ahol Sissi, azaz Erzsébet királyné ereklyéi, illetve a róla készült műalkotások láthatók. Sissit méltán tartják magyarnak, bár nem magyarnak született, de megtanult magyarul, sőt lányával, Mária Valériával csak magyarul beszélt, így a kicsinek a magyar lett az anyanyelve. De talán még ennél is fontosabb, hogy valójában neki köszönhetjük a kiegyezést, ami 1867-ben a történelemben sem azelőtt, sem azután nem tapasztalt növekedési pályára állította az országot. 

A kiállításon megcsodálhatjuk Sissi pompázatos, gyémántokkal díszített koronázási ruháját (egészen pontosan annak Czédly Mónika divattervező által elkészített másolatát), amit Székely Bertalan, kora legnagyobb magyar festőművésze örökített meg, és ami húsz kilót nyomott! Nem véletlenül jegyezték fel Sissiről, az első magyar „celebről”, hogy sportos asszony volt, lovagolt, úszott, tornázott, máskülönben hogyan tudta volna elbírni ezt a súlyos ruhakölteményt.

Ferenc József hitvesének legendás szépségéről Benczúr Gyula festményét látva győződhetünk meg, s hogy a királyné mennyire modern nő volt, annak bizonysága egy kortárs festőművész, Verebics Ágnes alkotása, amely a hajkoronája alól visszanéző Sissit ábrázolja, a hátán egy horgonyt formázó tetoválással! Nem csalás, nem ámítás, a tetoválás tényleg létezett, a királyné szenvedélyesen vitorlázott, ezért varratta hátára a vasmacskát. Ami pedig a művésznőt illeti, szeretett volna eljönni a kiállítás megnyitójára, de mivel a hetedik hónapban jár, inkább otthonában pihent kislánya érkezését várva.

Slachta Margit klasszikus politikus volt, az első nő, aki országgyűlési választáson bekerült a magyar parlamentbe. Jó keresztény emberként ő is háborúellenes nézeteket vallott, és egyedülálló módon nemcsak az első, de a második világháború után is országgyűlési képviselő lett, ám a kommunista hatalomátvétel után az emigrációt választotta. Mi volt az az érték, amit megalkuvást nem tűrően képviselt? Az emberi egyenlőség gondolata. Ezért nem tudta elviselni sem a nácizmust, sem a kommunizmust. Talán senki sem mentett meg annyi zsidót a vészkorszakban, mint Slachta Margit − méltán részesítette 1969-ben a Yad Vashem a Világ Igaza kitüntetésben.

Így jutottunk el a korban napjainkhoz legközelebb álló Bédy-Schwimmer Rózsához. Ő volt az első nagykövet asszony a magyar történelemben. És lelkes, sőt óriási hatású pacifista (és feminista), ha már Gulyás Gábor állította össze a kiállítás anyagát... Bédy-Schwimmer Rózsát Károlyi Mihály nevezte ki svájci nagykövetté 1918 novemberében, és bár ezt a tisztséget rövid ideig, 1919 januárjáig tölthette be egy olyan országban, ahol a nők csak a közelmúltban kaptak választójogot, mégis kitörölhetetlenül beírta a nevét a magyar történelembe. 

Mit mondhatunk összességében erről a páratlan kiállításról? Talán annyit, hogy méltó a hajdani szépségében pompázó Dorottya Házhoz. 

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)

Rovatok