„Kévés György olyan maradandó életművet létrehozó építőművész volt, aki közéleti, művészetszervező tevékenységével is örök érvényűt teremtett. Életműve során mindvégig a társművészetek legjelentősebb képviselőivel alkotott. Mindezt kezdettől fogva hauszmanni ihletésű vállalkozói szemlélete hatotta át, ezáltal vált egész életében különutassá és egyedivé” — méltatták az MMA közleményében az elhunytat.

Személyes presztízsét, közéleti tevékenységét, hazai és nemzetközi elismertségét egyaránt a magyar építőművészet szolgálatába állította az általa létrehozott és működtetett kulturális és művészeti egyesületen, az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületén (ÉMKE) keresztül

− idézték fel.

Kévés György 1935-ben született Ősiben. Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem építész karán szerezte 1959-ben. 1959–1961 között az AGROTERV-ben és az ÉLTERV-ben dolgozott. 1961–1983 között az Ipari Épülettervező Vállalat tervezője volt, ahol több középülettervet is készített. A FŐBER 1970. évi megbízására kidolgozott a hazai gyártóbázisra alapozva egy „könnyűszerkezetes rendszert”, elsősorban iskola-, óvoda-, bölcsődeépítés céljaira.

1964 óta magánpraxist is folytatott feleségével, Földvári Éva építésszel. Ezen időszak jelentős alkotásai közé sorolhatók a Budán épült teraszházak. 1983-ban megalapította és 1985-ig igazgatta a Stúdió R építészeti tervezőirodát. 1987–1992 között KÁVA építésziroda, majd 1992-től a Kévés és Építésztársai Rt. igazgatója volt.

Jelentősebb építészeti munkái közé tartozik a székesfehérvári KÖFÉM bejárati épületcsoport és irodalaboratórium (1963), a budapesti Ganz Villamossági – Kohó és Gépipari Minisztérium (1966), az Orczy Városközpont tíz épülete és városrendezési építészeti terve, generálkivitelezése, finanszírozása (1998–2007), a budapesti Meredek utcai teraszházak épületei (1966), valamint az Új Gazdasági Mechanizmus épületei: az esztergomi étterem és kultúrház, a győri Acél Öntöde (mindkettő 1969-ből).

Az Orczy Fórumért másodszor is elnyerte a Nemzetközi Ingatlan Szövetség, a FIABCI díját. 1999-ben létrehozta a Kévés Stúdió Galériát, ahol az elmúlt két évtized alatt mintegy száz kiállítást rendeztek.

Kévés György 1963-1976 között a Budapesti Műszaki Egyetem meghívott oktatója volt, 1974–1984 között tanított a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) mesteriskoláján, 1981-ben, 1983-ban és 1991-ben a St. Louis-i Washington Egyetem vendég előadója volt. 1963–2015 közt a Magyar Építőművészek Szövetségének, 1990–2015 között pedig a Magyar Építész Kamarának tagja volt, majd 2015-ben megalapította az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületét.

Munkásságát 1973-ban Ybl Miklós-díjjal, 2007-ben Prima és Kossuth-díjjal ismerték el, 2002-ben a nemzet művésze lett, 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.    

Kévés Györgyöt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

(Borítókép: Kévés György Kossuth- és Ybl-díjas építész budapesti otthonában 2022. október 25-én. Fotó: Cseke Csilla / MTI)