Hamarosan jön a hazai mozikba a Kék Pelikan. A sok humorral és korabeli zenékkel elmesélt, nosztalgikus történet néhány barátról szól, akik hamisított jegyekkel utaznak Nyugatra a kilencvenes évek derekán.
1988-ban Magyarországon már véget ért a „csak három évente utazhatunk nyugatra” korlátozás, bárki igényelhetett világútlevelet, megnyíltak a határok, ám a repülőjegy megfizethetetlennek tűnt, sőt a vonat és a busz is igen drága volt. Na de mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele?
A film sztorija abból indul, hogy a Nyugatra vágyódó három barát, Ákos, Laci és Petya rájönnek, hogy a MÁV-nál a jegyeket kézzel írva, kék Pelikan indigót használva töltik ki – így aztán egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések, hogy hamis vonatjegyekkel mehessenek világot látni.
A Kék Pelikan egyébként valós eseményeket dolgoz fel: a film író-rendezője, Csáki László éveken át készített interjúkat olyanokkal, akiknek az életére sorsfordító hatást gyakoroltak a hamis vonatjegyekkel megvalósult külföldi utazások.
„1999-ban utaztam először hamis vonatjeggyel Párizsba. Elképesztően izgultam, sőt egy másik hamis jegyet is vittem magammal az Erasmus-ösztöndíjjal kint lévő évfolyamtársamnak, aki ezzel utazott vissza. A Kék Pelikan főszereplőitől vettem akkoriban ezeket a jegyeket, így ismertem meg őket és a vásárlás és felhasználás folyamatát is” – mesélte saját érintettségéről Csáki László.
A film igazi nosztalgiautazás, olyan korabeli zenékkel, mint az Induljon a banzáj! a Bonanza Banzai-tól, a Lidocain a Hiperkarmától vagy a Húsrágó hídverő a Kispál és a Borztól.
Az animációs film április 4-től látható a hazai mozikban, de a premier előtt és után is lesz számos kísérőprogram.