Az irodalmi Nobel-díjas Annie Ernaux szerint vannak olyan problémák, amelyek nem tűrnek halasztást, s amelyeket nem söpörhetünk a szőnyeg alá. A francia szerző ezek közé sorolja a migráció és az abortusz kérdését is. Úgy véli, muszáj az emberi jogokért harcolni, és ebből a politikának is ki kell vennie a részét.
Annie Ernaux szerint a történelem bizonyos pillanataiban a csend elfogadhatatlan. Erről akkor is beszélt, amikor 2022-ben átvette az irodalmi Nobel-díjat. Az olasz La Repubblica most interjút készített a francia sikerszerzővel, akitől először azt kérdezték, hogy vajon most is egy ilyen pillanat előtt állunk-e.
Ernaux megfogalmazása szerint vannak olyan ügyek, amelyek azonnali megoldást igényelnek, nem szabad a szőnyeg alá söpörni őket. „Beszélnünk kell róluk, hangosan, a politikusokat kirántva a komfortzónájukból. Ezen problémák közül az első pedig a migránskérdés.”
Botrányosnak tartom, hogy hosszú évek óta húzódik. A gazdag, nyugati országok meddig fogják még megtagadni a menedéket kereső emberektől a menedékhez való jogot? És az esélyt arra, hogy életük új szakaszát elkezdjék, távol a háborúktól vagy a klímaválság hatásaitól?
Álláspontja szerint az európai országoknak azonnal fel kell hagyniuk azzal a szégyenletes gyakorlattal, hogy kizárják a menekülteket a területeikről. „Mi, a Nyugat gazdag emberei inkább bezárkózunk, falakkal és korlátokkal vesszük körül magunkat, ily módon távol tartva az elkerülhetetlent.”
Európa mindenekelőtt attól tart, hogy elveszíti státuszát, s többé nem lesz a gazdag fehérek hazája.
Eközben azonban szemünk előtt veszíti el a lelkét – vélekedett az irodalmi Nobel-díjas író. „Olyan szélsőjobboldali mozgalmak hódítják meg, amelyekkel megijesztették az embereket, miközben radikális megoldásokat követelnek.”
Lengyelország korábban egy acélfalat épített a belorusz határon, hogy megfékezze az afrikai és közel-keleti menekültek beáramlását. A beruházás 1,6 milliárd zlotyiba – mintegy 126 milliárd forintba – került, vetette fel a kérdező.
Ez egy félelmen alapuló politika. Azok az emberek, akik így viselkednek, félnek a jövőtől, fogalmuk sincs az előttünk álló kihívásokról, és egyszerűen nem alkalmasak a kormányzásra. A nyitott társadalmakat ijesztőnek látják, miközben ez a fennmaradásunk kulcsa. A jobboldal inkább úgy tesz, mintha a probléma nem létezne, mert nem tud értelmes megoldást kínálni. A valóság azonban mindannyiunkat elér
– fogalmazott.
Az interjúban egy megosztó téma, az abortusz is szóba kerül. A cikkből kiderül, hogy Franciaországban a világon elsőként a terhesség megszakításához való jog bekerült az alkotmányba, s az Egyesült Államok egyre több államában küzdenek ezért. Ernaux úgy véli, hogy az abortuszhoz való jog a nőknek hatalmat ad a saját életük, testük felett. És természetesen azt is megválaszthatják, szeretnének-e szülni, és ha igen, mikor.
Ez persze éles ellentétben áll azzal, amit a különféle vallások hirdetnek: tárgyiasítják a nőket, s a férfiak alárendeltjévé teszik. Az abortusz kérdése valójában egy olyan erőtől való félelem története, amely megijeszti a konzervatív világrend híveit. Az abortusz szabadság, tiltása kegyetlenség. Soha senki nem fog meggyőzni arról, hogy a kérdést másképp is lehet látni.
A francia szerző Esemény című könyve magyarul tavaly jelent meg. Ernaux saját történetét meséli el, amikor 1963-ban kiderült, hogy terhes, de a gyermeket nem szerette volna megtartani. Ám az orvosa nem vállalta az akkor még tiltott műtétet, így „angyalcsinálókhoz” fordult (ők azok, akik az illegális küreteket megcsinálták, sokszor a hozzájuk forduló nők halálát is okozva ezzel – a szerk.).
A szerző húsz évig dolgozott a könyvén. „Igaz, hogy a megjelenésekor az abortusz már elérhető volt, de a francia nők továbbra is hallgattak. A közéletből hiányoztak azok a hangok, amelyek a pokolról beszélnek, arról, amit a mi nővéreink, lányaink, anyáink vagy nagymamáink éltek át. Úgy éreztem, hogy ezt az állapotot még senki nem írta le elég pontosan, ezért osztottam meg a történetemet.
Egyértelművé akartam tenni, hogy az abortusz mit jelent egy nő számára, és miért van joga meghozni ezt a döntést.”
Az Esemény című regény egy rendkívül őszinte könyv, ami azokról szól, akik úgy döntöttek, segítenek Annie Ernaux-nak. Továbbá pontos leírása annak, mi történt vele a beavatkozás előtt és után. Az író ezzel a kötettel nem a saját traumáit akarta feldolgozni, és a rendszert sem akarta felelősségre vonni, egyszerűen figyelmeztetésnek szánta. „Ha a valóságot nem látjuk elég tisztán, és nem törődünk az alapvető állampolgári jogok megőrzésével, akkor minden szétesik.”