Az Index birtokába jutott információ szerint a Budafoki Dohnányi Zenekart kérték fel, hogy játszanak a vasárnapi Don Giovanni-előadáson, mivel az Operaház zenekara sztrájkol. A budafoki művészek azonban kiálltak az Operaház zenészei mellett, és visszautasították a fellépés lehetőségét. Mindeközben Ókovács Szilveszter megtartotta a Magyar Állami Operaház évadismertető sajtótájékoztatóját – mindezt úgy, mintha nem is volna sztrájk a Magyar Állami Operaházban.
Már egy ideje gyülekeznek a fekete fellegek az Opera fölött – előbb a büfébotránytól, most pedig a napok óta tartó sztrájk miatt hangos az intézménytől a magyar sajtó. Az Index ellátogatott a Magyar Állami Operaház 2024/2025-ös évadát bemutató sajtótájékoztatóra.
Az eseményen Ókovács Szilveszter főigazgató az Angol100 névre keresztelt szezonról mesélt, amelyben a tematikus olasz, francia, német és szláv évadok után az angolszász operavilág kap reflektorfényt.
A tájékoztatón nem volt vezető téma az éppen zajló sztrájk, miközben emiatt az előző napokban nem kevés változtatást kellett beiktatni a műsoron lévő darabokba – volt, hogy az utolsó percekben.
A sajtótájékoztató után feltettük kérdéseinket a Magyar Állami Operaház főigazgatójának, Ókovács Szilveszternek, aki a sztrájkkal kapcsolatban azt mondta nekünk:
Az én feladatom egészen biztosan az, hogy ebben az állásomban azon őrködjek, hogy a közönség érdeke legkevésbé sérüljön. Ennek jegyében én akármilyen körülmények között is megszervezek egy előadást. Nekem ez nem probléma. Az a probléma, hogy a nézőket, hogy kártalanítjuk.
Ahogy azt korábban megírtuk, a Magyar Állami Operaházban zajló sztrájk következtében Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának 2024. március 20-i előadása gyakorlatilag elmaradt, helyette részleteket adtak elő a műből az énekesek, zongorakísérettel.
A színpadon az előző napi Don Giovanni című opera – egy erdőt megjelenítő – díszlete volt, ugyanis azt nem bontotta le a szintén sztrájkoló műszaki személyzet, az énekesek viszont a Hunyadi jelmezeiben léptek színpadra. Az esten nem volt kórus és táncosok sem, így olyan emblematikus részletek sem mentek le, mint a Meghalt a cselszövő… kezdetű dal a kórustól, vagy a palotás-táncjelenet.
Az előadás jó negyedórás csúszással kezdődött, ekkor Ókovács Szilveszter főigazgató szólt a közönséghez a főigazgatói páholyból: elmondta, hogy az operai dolgozók egy része a jogával élve sztrájkol, de „nincs az a vasutas, aki meg tudná akadályozni az Operaház működését”, ezért először egy 25 perces filmet fognak levetíteni az Operaház történetéről.
Ezután szünet lesz, majd az énekesek adnak elő részleteket zongorakísérettel. Ismét szünet következik, „nyolc órakor pedig a zenekar is csatlakozik hozzánk. Ekkor elhangzanak majd a nagyszabású részletek, a nyitány, a két finálé és még néhány ária”, mondta Ókovács Szilveszter, aki szerint így gyakorlatilag meg fogja ismerni a közönség a művet.
Ez a haditerv, alkalmazkodunk mindenhez, amihez csak tudunk, hogy mégis művészi előadás legyen. Akinek ez az ajánlat nem tetszik – nincs semmi sértődés benne természetesen, mi kérünk elnézést –, az nyugodtan forduljon sarkon, és a pénztárakban visszakapja a jegyének az árát.
– mindezt a főigazgató angolul is felolvasta egy papírról.
Ekkor többen elkezdték elhagyni a nézőteret, és nem várták meg a filmvetítés kezdetét sem. A szünetben látható volt, hogy a pénztáraknál kígyózik a sor, és nem „az elhíresült büfében”, ahogy Ókovács Szilveszter utalt rá, ahol pezsgővel és frissítőkkel várták a közönséget. Pezsgőt az előtérben is felszolgáltak, így a sorban állók itallal a kézben váltották vissza a jegyüket.
Az est következő meglepetése az volt, hogy a sztrájkoló zenekari tagok nyolckor sem foglalták el helyüket a zenekari árokban, így újfent az énekesekre hárult a feladat, hogy szórakoztassák a közönséget.
Ehhez egy 15 perces megbeszélésre volt szükségük, zongorakísérettel játszani ugyanis nem ugyanolyan, mint nagyzenekarral: ez idő alatt Ókovács Szilveszter sztorizott Erkelről, az opera műfajáról és a budapesti Operaházról. Ezt a külföldi vendégek már végképp nem értették, sokan ekkor hagyták el a nézőteret.
Az énekesek végül egy órát énekeltek, így a nézők nagyjából egy és negyed órányi dalestet kaptak a négyórás nagyopera helyett.
Most az Index birtokába jutott információ szerint a Budafoki Dohnányi Zenekart kérték fel, hogy játszanak a vasárnapi Don Giovanni-előadáson, mivel az Operaház zenekara sztrájkol. A budafoki művészek együttesen álltak ki az Operaház zenészei mellett, visszautasítva a fellépést.
Azon kérdésünkre, hogy a főigazgató tervezi-e aláírni azt a kollektív szerződést, amelyre a sztrájkolók törekednek, Ókovács Szilveszter azt felelte:
Amint az Index fenntartója önök elé tol egy olyan szerződést, amelyben garantálja, hogy minden évben megemeli az önök a bérét a KSH által prognosztizált érték fölött két százalékkal automatikusan és örökké, vagy mondjuk azt is megígéri, hogy semmilyen működési okból kifolyólag nem lehet az önök állását megváltoztatni, akár megszüntetni – tehát ha ilyen nonszenszeket alá tudnak íratni az önök fenntartójával, akkor beszélgethetünk erről.
Hozzátette:
Pillanatnyilag a kollektív szerződésnek – most már tíz éve ennek – 180 oldala van, 180 darab rabszíj, amit ép elmével senki nem írhat alá. Ezt észre kéne venni.
Az Opera főigazgatója azt mondta nekünk, „elkötelezett a társulat mellett”, hiszen ő is onnan való. Kijelentette, hogy „nem vasutas” és nem is „nyugdíjas”, otthon van az Operában, és átlátja azokat a mozgásokat és szerkezeti összefüggéseket, amelyek a napi működéssel vagy a sztrájkkal járnak.
Úgy véli, a munkahelyek megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy az Operaház manőverezési képességei megmaradjanak, aminek akadályt jelent a kollektív szerződés. A munkahelyek megtartásához előadások, közönség és produkciók szükségesek a főigazgató szerint. Minden, ami ez ellen szól, az akadály, a kollektív szerződés 180 oldalára pedig akadályként tekint.
180 oldal akadályba, egy ilyenféle hurokba nem fogom beledugni a fejem, és senki más sem fogja megtenni. Viszont amellett elkötelezzük magunkat – hiszen erről szól a mostani csaknem 15 százalékos ajánlatunk is –, hogy a kollégáink fizetését továbbra is emeljük
– fogalmazott kérdésünkre Ókovács Szilveszter.
Ezzel a jelenlegi helyzettel, ilyen előzményekkel vág bele a Magyar Állami Operaház a következő időszakba. Terveik szerint a szláv évadot követően a 2024/2025-ös szezon az angolszász operaművészetről szól majd, amely a főigazgató szavait idézve: „látensen van jelen”.
Míg a nézők zöme elsősorban az olyan alkotókra fókuszál, mint Verdi, Puccini vagy Mozart, addig Ókovács Szilveszter szerint a háromszáz évvel ezelőtti purcelli operavilág és Benjamin Britten között is született játszani érdemes opera – ilyen alkotók többek közt Gustav Holst vagy Edward Elgar,
akiknek műveit szintén műsorra tűzik az angol évadban.
A főigazgató azt is megemlítette, hogy Shakespeare életműve szintén jelentős, amely nem csupán a prózai színházak színpadain örök érvényű, de az operaművészet világát is átjárja. Ilyen például a Seregi László által koreografált Szentivánéji álom, vagy Verdi azon három operája, amelyekhez szintén Shakespeare szolgáltatott alapot.
Az Egyesült Államok operaművészetéről annyit mondott a főigazgató, hogy ott érdemes kiemelni: Amerika egy olvasztótégely, ahol sok minden keveredik. Korántsem áll meg a tengerentúli operaművészet a dzsesszel átitatott alkotásoknál, és van élet Gershwin és Bernstein szerzeményein túl is.
Egy ekkora opera, mint a miénk – a világ egyik legnagyobbja mint intézmény –, megteheti azt, hogy a tekintetét néha egy távoli, messzi-messzi galaxis felé fordítja, és kiderül, onnan ugyancsak jönnek fények, fotonok, információk
– fogalmazott kérdésünkre Ókovács Szilveszter, utalva egyben a Star Wars At the Opera című estjükre, ahol John Williams legendás alkotásait játsszák majd el.
A 2024/2025-ös évad bemutatói közt olyan művek szerepelnek a teljesség igénye nélkül, mint Nixon Kínában, Verdi Requiemjének különleges változata, Puccini Turandotja, vagy Verdi Macbeth-je, amelyet a Dél-Afrikai Köztársaságból való Matthew Wild rendez – az előadásban pedig az afrikai és európai kultúrkör keveredik.
Az Operaház továbbra is igyekszik bevonni a legfiatalabb közönségréteget különleges gyermekelőadásokkal.
Az évadban ilyen bemutató lesz a Bastien és Bastienne, A kis kéményseprő, vagy A dzsungel kiskönyve. Emellett folytatják azt a hagyományt, hogy jól ismert alkotások gyermekváltozatát is műsorra tűzik, úgymint a Kiscsipke, a Parázsfuvolácska, vagy a János vitézke – utóbbiból a felnőtt változatot is előadják majd.
Az Angol100 Szezonban műsoron lesznek olyan jól ismert klasszikusok, mint a Carmen, A bolygó hollandi, az Otello, A sevillai borbély, a Bohémélet, vagy a Porgy és Bess. Az érkező évad balettelőadásai is számos világhírű művet visznek színre, legyen szó a korábban említett Szentivánéji álomról, A víg özvegyről, a Manonról, vagy Csajkovszkij mesterműveiről, úgymint A hattyúk tava, vagy A diótörő.
Emellett külön kiemelendő, hogy 2024 októberében Budapesten, a Magyar Állami Operaházban rendezi meg a The Royal Ballet School az éves felvételijét. Ezen az eseményen választják ki azokat a táncművészeket, akikből olyan növendékek lehetnek, akik később utánpótlásként szolgálhatnak akár a brit balettművészetben.
Mivel az angol évad lezárulta után már minden nagy operai terület tematikus évadait láthatta már a közönség a Magyar Állami Operaházban, így megkérdeztük Ókovács Szilvesztert, mivel lehet még előrukkolni, ami fenntartja a nézők érdeklődését:
Nem tudok többet felfedni a jövő augusztusnál, mert ezeket mindig itt jelentjük be. Mivel ezt még soha senki nem kérdezte meg, elmondom: ezzel a hagyományos operaterületek, de most már az unortodoxok is kimerültek. Olyan, akár horizontális szempont kell, ami egy más válogatást tesz lehetővé. Van a törzsanyag: minden évben játszunk Bohéméletet, minden évben van A diótörő, minden évben illik valamit játszani Mozarttól. Vannak fix darabjaink, de az a lényeg, hogy az ember ezt a vázat milyen húsokkal tölti föl.
Hozzátette: „Én már megvagyok az évaddal, de még nem mondhatom el. De ha belegondol az égtájakba, a különböző korokba vagy tematikákba, hogy miről szól egy darab, annak kapcsán is jó horizontális kereséseket lehet végezni. Ez talán egy keveseket érdeklő szellemi izgalom, de mégis kielégül általa egy olyan vágy, ami nekünk feladatunk, miszerint a világ kultúráját hozzuk el Magyarországra – ez egyike az alapító okiratban megfogalmazott 26 feladatunknak.”
A tervek tehát ismertek, igaz, egyelőre azt sem tudni, mi lesz holnap a Magyar Állami Operaházban.
(Borítókép: Ókovács Szilveszter az Opera évadismertető sajtótájékoztatóján. Fotó: Szollár Zsófi / Index)