Szabó-Bartha Anett Sémakémia: Miért éppen vele? Miért éppen így? Párválasztásunk és párkapcsolataink rejtett dinamikái című könyve március 8-án, nőnapon jelent meg. A kötet születéséről, a sémákról és a megoldásokról a szerzővel beszélgettünk.
Szabó-Bartha Anett klinikai szakpszichológus 2008 táján találkozott először a sémaelmélettel és -terápiával, a módszer és a mögötte levő elméleti keret pedig azonnal megtetszett neki. Személyes életében, illetve kliensei körében is találkozott olyan eseményekkel, történésekkel és sémákkal, amelyek arra ösztönözték, hogy jobban beleássa magát a módszerbe. Sématerapeuta-képzést is elvégzett, a könyv írásakor pedig igyekezett minden eszközt bevetni, hogy az olvasó azonosulhasson a leírtakkal, ne csak száraz tényanyagokkal szembesüljön.
Ez a könyv nekem azért nagyon fontos, mert a témák, amikkel az elmúlt huszonhárom évben foglalkoztam gyakorlati, elméleti és kutatási szinten, mind benne vannak.
Mondhatnánk, hogy a kötet huszonhárom év műve, de a megírás több fázisban zajlott: a párkapcsolati vonalat már az előző művében, az Elménk csapdájában is papírra vetette pár fejezet formájában. A terjedelmi korlátok és a téma fontossága miatt viszont a párkapcsolati rész végül teljesen új kötetet kapott.
A sémák az élet hasznos segítői, önmagukban se nem jók, se nem rosszak, viszont szükségesek.
A sémák a születéstől kezdve bennünk élnek. Minden élmény, minden tapasztalat, ami minket ér, valahogyan elraktározódik, lecsapódik. Ezeknek születik egy lenyomatuk, amelyek a jövőben eligazítanak minket, azzal kapcsolatban, hogy milyennek látnak minket, hogyan viszonyuljunk másokhoz, vagy hogy milyen a körülöttünk lévő világ, mennyire biztonságos, mennyire kiszámítható
– fogalmazott a szakember.
Ha az élményeink lényegében pozitívak, valamint kielégítik a legalapvetőbb igényeinket, szükségleteinket, akkor pozitív vagy adaptív sémáink születnek. Gond akkor van, ha ezek a tapasztalatok, kezdeti élmények valamilyen módon szélsőségesek. Szélsőségeken nemcsak a negatív élményeket és a traumákat értjük, hanem például a túlféltést, túlóvást is. A gondoskodást alapvetően pozitív dolognak tituláljuk, amennyiben az ad teret a gyermek önállóságának, a saját képességei felfedezésének is. Ha nem, abban az esetben megnehezítheti, hogy a későbbiekben az egyén ismerje és megbízzon a saját képességeiben.
Bár a sémák általában gyermekkorban alakulnak ki, a maladaptív (negatívan befolyásoló) sémák nemcsak szülői közegben, hanem óvodában, iskolában, társas kapcsolatok során tapasztalt (mély nyomot hagyó) élmények hatására is megjelenhetnek. Egy kamaszkori, fiatalkori szélsőséges, egészségtelen párkapcsolat is hathat az emberre, de új sémák alakulhatnak ki egy felnőttkori traumatikus esemény, például egy baleset hatására is.
A sémakémia jelensége, amikor úgy választunk ismételten párt magunknak, hogy a kapcsolatunkban a bennünk élő maladaptív sémáink, az azokhoz kapcsolódó élményeink, kapcsolati tapasztalataink újra és újra megismétlődnek. Vagyis ugyanazt éljük meg, amit a múltbeli kapcsolatainkban is tapasztaltunk, ezáltal viszont sajnos az önmagunkra, másokra, vagy a párkapcsolatokra vonatkozó következtetéseink is mindig ugyanazok lesznek.
Minél több maradandó, szélsőséges és intenzív sémával rendelkezünk, annál nehezebb az átírásuk,
de egy séma akkor működik jól, amikor rugalmas, vagyis új tapasztalatok fényében tud módosulni. A maladaptív sémák terápiás módszerek segítségével, illetve gyógyító kapcsolati élmények hatására átírhatók, de sajnos nem minden esetben van arra garancia, hogy egy-egy hozzá kapcsolódó nehéz érzés, gondolat soha többet nem tér vissza az életünk során.
Ekkor sincs gond, mert bizonyos módszerekkel, például elfogadás- és elköteleződésterápiával tudunk abban segíteni, hogyan lehet együtt élni ezekkel a sémákkal úgy, hogy ne ezek az érzések vegyék át az irányítást a viselkedésünk felett. Így megtanulhatjuk, hogy bár egy helyzetben, egy kapcsolatban annyira félünk a csalódástól, a kudarctól, hogy legszívesebben rögtön lezárnánk, vagy bele sem mennénk azokba, mégis benne maradunk, és esélyt adunk rá, hogy megtapasztalhassuk, hogy a kapcsolatok másképp is működhetnek, mint ahogyan azt eddig hittük, és amitől annyira félünk
– mondta Szabó-Bartha Anett.
E sorok szerzőjében felmerült a kérdés, a digitális világ hatással van-e a sémákra. A szakember szerint az online tér sokféle módon kapcsolatba hozható a sémáinkkal és azok működésével. A témát egyébként a könyv utolsó fejezetében boncolgatja is. A fogyasztói társadalom hatásai – folyton új társ kell, a régi hamar unalmassá válik –, a virtuális világban való anonim megjelenés, a kamuprofilok, amelyek mögé el tudunk bújni, nem feltétlenül segítik az egészséges megoldásmódokat. Mindez teret enged annak, hogy kerülőutakon oldjuk meg a problémákat: gyakran a maladaptív sémáink nem túl hatékony megküzdési módjai jelenhetnek meg.
Rendszeresen találkozunk olyan jelenségekkel a modern, nyugati világban, amelyek triggerelik (kiváltják, beindítják) a meglévő sémáinkat. Az online platformok vagy közösségi oldalak hamar elő tudják hívni ezeket: elég csak arra gondolni, hogy bizonyos posztok alatt mennyi bántó, egymást szétszedő komment jelenik meg. Egy alacsony önbecsülésű, bizonytalan – ún. csökkentértékűség-sémával rendelkező – emberben ez sok nehéz érzést előhívhat.
A könyv egyébként hét fejezeten át (plusz elő- és zárszó) boncolgatja a sémakémiát. Szabó-Bartha Anett a bevezetésben magát az elméletet ismerteti, az alapfogalmakkal, a tizennyolc sémába avatja be az olvasókat.
Arra szerettem volna választ adni, hogy a párválasztásunkat hogyan tudják befolyásolni ezek a sémák, a kapcsolatokban hogyan tudnak ezek összekapcsolódni partnerünk sémáival, és ilyen módon hogyan vezetnek különböző játszmákhoz. Nyilván nem lehet mindig minden folyamatot a sémákkal megmagyarázni, ez a könyv inkább arról szól, hogy észrevegyük, amikor kapcsolati probléma esetén egy séma aktiválódik.
A Sémakémia abszolút lefedi az önfejlesztő könyvek kategóriáját, ugyanis tudatosságot próbál csempészni önmagunk, valamint kapcsolataink megismerésének folyamatába, valamint a megoldások irányába indít el. A fejezet végén áttekintő kérdéseket találunk, amelyek szintén segítenek tudatosabban szemlélni a dolgokat, illetve önreflexióra ösztönzik az olvasókat.
A könyvben ismertetett esetek élőbbé és kézzelfoghatóbbá teszik az olvasottakat, a szereplőkkel azonosulva a működésükben gyakran saját magunkra is ráismerhetünk.
Kiadó: Kulcslyuk Kiadó Kft.
Oldalak száma: 437