Nyílt levelet juttatott el a szerkesztőségünkhöz a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ), amiben a készülő új kulturális törvény Indexen megjelent tervezetére reagálnak. Szerintük annak az álcájával, hogy átláthatóvá és nyomon követhetővé teszik a rendszert, pont azt érik el, hogy felszámolják a kultúra sokszínűségét és szabadságát.
„Ha valaki foghatatlan anyagilag, intellektuálisan és minden más tekintetben is a kultúrában, az még nem jelenti azt, hogy nem felelős érte. Csak meggyőződésből nem lehet átalakítani a jelenlegi kulturális struktúrát még akkor sem, ha megérett a változásra és a megújításra” – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ). Szerintük „az index.hu által kiszivárogtatott kulturális irányváltási terv viszont pontosan azt bizonyítja, hogy ma Magyarországon mindez sajnos lehetséges”.
A magyarországi kulturális szféra teljes központosítása nem innováció, hanem visszalépés az időben. Annak az álcájával, hogy mi itt most fejlesztünk, hogy átláthatóvá és nyomon követhetővé tesszük a rendszert, pont azt érik el, hogy létrehoznak egy agyaglábakon álló, de irányítható gólemet, felszámolják a kultúra sokszínűségét és szabadságát
– írják a függetlenek.
Mint azt az Index megírta, készül az új kulturális törvény, amelynek tervezete szerint átfogó és egységes szabályozás vonatkozna a kulturális élet szereplőire, a kormány kultúrpolitikáját pedig kiemelt ágazati intézményrendszereken keresztül kívánja megvalósítani.
„Ha valaki csak a kultúrairányítás centralizált struktúrájában képes gondolkodni, és ott is csak nemzeti és vármegyei hatáskörű intézményekben és szervezetekben, az azt mutatja, hogy éppen csak annyit lát az egészből, amennyit a Titanic kapitánya látott a hajóját elsüllyesztő jéghegyből.
A KÉSZÜLŐ KULTURÁLIS TÖRVÉNY CÉLJA AZ ÁLTALÁNOS INDOKLÁS SZERINT »A TELJES KULTURÁLIS ÁGAZAT EGYSÉGES RENDSZERBE HELYEZÉSE«, ÉS VALÓBAN EZ IS TÜKRÖZŐDIK A TERVEZETBŐL.
A félelmünk sajnos az, hogy a »megmentők« a teljes kulturális ágazat alatt valóban nem értenek mást, mint a nemzeti és vármegyei intézményeket. Ebben a rendszerben nem gondolkodnak a települési, az önkormányzati és magánszínházakról, a táncegyüttesekről és zenekarokról, és úgy tesznek, mintha a független szakma nem is létezne. Nyilatkozataikkal azt erősítik, hogy a függetlenekkel minden rendben van.”
A függetlenek kiegészítésként azt írják: „Ha idáig ez nem lett volna tudott a minisztériumban, az Átrium az utolsó évadát kezdte meg, 2024 nyarán megszűnik az intézmény. A területen megmaradt szakemberek három helyett dolgoznak, hogy életben tartsák a rendszert. Nincs támogató adózási környezet, mint a látványsportokban, és fáj kimondani, hogy Magyarország a második legszegényebb ország az unióban az Eurostat közleménye szerint.
Ezért hiába mondják azt, hogy a kulturális alapellátáshoz, a kulturális akadálymentesítéshez, az egyes kulturális ágazatok legalapvetőbb szolgáltatásaihoz való hozzáférést akarják mindenki számára biztosítani, éppen az ellenkezőjét valósítják meg!
Nem hagyhatjuk, hogy ez megtörténjen, mert ha csendben maradunk, sok száz színész, táncos, akrobata, színháznevelési szakember fogja elveszteni a munkáját, alkotó csoportok fognak megszűnni, színházak, próbatermek, stúdiók bezárni. A folyamat végén pedig a nézők fognak rosszul járni, mert nem lesz hová színházba menni!
Itt az idő, hogy emlékeztessük, ha kell, számonkérjük a minisztériumtól a törvényben előírt kötelezettségét: haladéktalanul kezdjék meg a szakmai és társadalmi egyeztetést
a kulturális ágazat minden egyes szereplőjével, ne csak azokkal, akik már eleve ott ülnek az asztalnál,
hanem azokkal is, akik kérdéseket tesznek fel és valós alternatívákat javasolnak a struktúraváltás egységes, egymásra épülő rendszerének megújítására. Kezeljék az előadó-művészetet felnőttként, és ne játsszák ki egymással szemben annak szereplőit. Fogjunk össze, mutassuk meg egységünket, mert a kultúra mindenkié!” – zárul a nyílt levél.
Az Indexen megjelent tervezettel kapcsolatban nyilatkozott Csák János kulturális és innovációs miniszter is, aki megerősítette: a kormány valóban elkezdett dolgozni a kulturális törvényen. Mint mondta, vannak egészen részletekbe menő szabályozások, de van teljesen érintetlen terület is, ezért szerinte
EGYSÉGES, ÁTLÁTHATÓ ÉS ARÁNYOS KULTURÁLIS TÖRVÉNYT KELL ALKOTNI.
A stratégia lényege, hogy az intézmények kínálatát jobban a nyilvánosság elé tárhassák, mert az szerinte nem jut el az emberekhez a kellő mértékben.
Hamis állításnak nevezte a színházak és a zenekarok központosítását. Szerinte egy szervezet irányításának vannak felügyeleti és pénzügyi kérdései, ezek a minisztériumhoz tartoznak, vannak azonban módszertani és innovációs kérdések is, ezek pedig már szakmaiak,
ezért helytelen volna, ha a minisztérium fogalmazna meg ilyen követelményeket.
(Az általunk nyilvánosságra hozott tervezetben pont ez szerepel, hogy ezeket a módszertani követelményeket minden művészeti ágban egy kiemelt nemzetstratégiai intézmény közvetítené – a szerk.)
Arra a kérdésre, hogy a független színházak számíthatnak-e a jövőben nagyobb támogatásra, Csák János úgy felelt: a megoldás a mecenatúra, aminek azért is lehet létjogosultsága, mert a személyi jövedelemadó 16 százalékra csökkent, a társasági adó pedig 9 százalék lett, ez pedig azt jelenti, hogy az embereknél pénz maradt, ráadásul óriási összeg. S mivel úgy látja, hogy a független színházak kínálata nem szűkült, szerinte a mecénások be is léptek.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)