„Nagycsütörtökön pont megfordultam a kedvenc piacomon, ahol látszólag hétköznap volt, déltáj, és mindenki úgy vásárolt, mintha jönne az armageddon. Ha nincs otthon a valami, akkor halál van, miközben a piac szombaton még nyitva lesz. Elkapta a népeket megint ez az ünnepi téboly” – kezdi Saly Noémi a beszélgetést, amelyben azt is megosztja, milyen kétféle vásárlótípust figyelt meg az elmúlt években a piacon és a „nagyközértben”.

Saly Noémi szerint húsvétkor is megjelenik a rettenetes erejű „mit szólnak” parancssorozat, vagyis hogy meg kell adni a módját az étkezéseknek, az ajándékozásnak, „most le kell nyomni a másikat szkanderben”. Kiteszünk magunkért azért is, mert szeretjük a családtagjainkat, és ez abban is megnyilvánul, hogy mennyire babrásak az ételek, amelyek az asztalra kerülnek.

Ilyen babrás, „szüttyögős” foglalatosság a rengeteg sütemény, amit húsvétkor a nagymamák még nagy tételben sütöttek, de a húsvét vasárnapi ebédnél régen még előkerült a bárány is, amivel szintén van dolog.

A beszélgetésben szóba kerül, hogy Ferenc pápa szerint nem attól leszünk jó vagy rossz emberek, hogy eszünk-e húst vagy halat, hogy miképpen „hívassuk meg magunkat” húsvétra, és hogy min dolgozik most éppen Saly Noémi: biztosak lehetünk benne, hogy az 1700-as években élt erdélyi grófnő és az 1950-es években Bakonybélbe internált irgalmas rendi apácák receptjeiből születő szakácskönyvek sem csupán az ételekről fognak szólni.

Aki pedig lemaradt az arútluK előző beszélgetéséről, az ide kattintva meghallgathatja.

(Borítókép: Saly Noémi. Fotó: Tövissi Bence / Index)