Több mint kétszáz elismert zenész írta alá azt a nyílt levelet, amelyben védelmet követelnek az emberi művészek képmását és hangját utánzó és felhasználó mesterséges intelligencia ellen. A-listás sztárok, például Billie Eilish, J Balvin és Nicki Minaj, de a rock and roll csillagai, Stevie Wonder és a REM is, sőt Frank Sinatra és Bob Marley örökösei is aláírták a megállapodást.
A levél, amelyet az Artist Rights Alliance érdekvédelmi csoport adott ki, azt a széles körű követelést fogalmazza meg, hogy a technológiai vállalatok kötelezzék el magukat amellett, hogy nem fejlesztenek olyan AI-eszközöket, amelyek aláássák vagy helyettesítik az emberi dalszerzőket és művészeket – írta a The Guardian.
A levél nem szólít fel a mesterséges intelligencia zenei vagy produkciós felhasználásának teljes betiltására, mondván,
a technológia felelősségteljes használata előnyös lehet az iparág számára.
A zenei producerek ugyanakkor az elmúlt években bizony kihasználták a mesterséges intelligenciát. John Lennon énekhangját például egy régi demóból varázsolták elő, majd egy „új” The Beatles-dal létrehozásához használták fel, amely tavaly jelent meg.
Az Artist Rights Alliance levele része az egész iparágra kiterjedő, a generatív mesterséges intelligencia használata ellen irányuló ellenállásnak, mivel a technológia továbbra is etikai és jogi kérdéseket vet fel a szerzői jogok megsértésével és a munkajogokkal kapcsolatban.
A művészek szakszervezetei és az érdekvédelmi szervezetek igyekeznek nyomást gyakorolni a jogalkotókra és a technológiai cégekre, hogy szabályozzák a mesterséges intelligencia használatát, míg a stúdiók a gyártási költségek csökkentésében rejlő lehetőségek iránt érdeklődnek.
A mesterséges intelligencia felhasználásakor felmerülő aggodalmak 2023-ban több szerződéses tárgyalás és szórakoztatóipari szakszervezeti sztrájk középpontjában álltak, de a Taylor Swiftről készült, mesterséges intelligenciával készített pornográf képek elterjedése szintén további figyelmet irányított az AI rosszindulatú használatára. Az ügy az év elején arra késztette a törvényhozókat, hogy törvényjavaslatot terjesszenek elő, amelynek célja a nem konszenzusos, mesterséges intelligenciával generált szexualizált képek kriminalizálása.
Márciusban Tennessee lett az első amerikai állam, ami a tettek mezejére lépett, és olyan törvényt hozott, amely közvetlenül a zenészek védelmét szolgálja a mesterséges intelligencia által kereskedelmi céllal generált hanganyagokkal szemben.
Az Elvis-törvény (Ensuring Likeness, Voice and Image Security Act) július 1-jén lép hatályba.
A művészek hangjának hozzájárulás nélküli lemásolása onnantól törvénybe ütközik.
Az Artist Rights Alliance egy nonprofit szervezet, amelyet zeneipari veteránok vezetnek. Nem világos azonban, hogy a szervezet hogyan toborozta a levelet aláíró művészeket.
Ami az elhunyt művészeket illeti, a szórakoztatóiparban egyre nagyobb vita folyik arról, hogy a képmásukat miként lehet felhasználni haláluk után, mivel a mesterséges intelligencia eszközei mindinkább képesek arra, hogy régi felvételek alapján valósághű videókat készítsenek. Az elmúlt években számos halott színész és zenész mesterségesintelligencia-változata jelent meg filmekben, videójátékokban és televízióban, ami vitákat váltott ki.