Életre keltették az 1990-es évek és az ezredforduló ikonikus programmagazinját: a Pesti Est egyetlen alkalommal újra megjelent nyomtatásban – számolt be róla a MediaFuture.

Csáki László első animációs filmje, a rendszerváltás körüli időszakot megidéző Kék Pelikan című animációs film április 4-én került mozikba, az Indexnek a Művész Moziban sikerült megnéznie áprilisi bemutatkozása előtt a filmet. A zárt körű vetítésen találkozni lehetett a mű alkotóival is, akiknek feltettük kérdéseinket. Volt, amire számítottunk, de néhány válasznál jócskán sikerült meglepniük bennünket is.

A rendező – aki többek között oktatással is foglalkozik – 18 évig dolgozott a Kék Pelikanon az ötlet megfogalmazásától a film vászonra jutásáig. Ebben benne volt mintegy tízévnyi kutatómunka is – 2011-től 2021-ig számos interjút rögzített különböző, a sztorihoz köthető emberekkel, mielőtt belevágtak volna a gyártási munkálatokba, amelyek nagyjából három évig tartottak. Csáki László szerint a mostani animációs filmek bizonyságot adnak arról, hogy „generációváltás” történt.

A Kék Pelikan az első olyan egész estés animációs film, amely a közelmúlt magyarországi történelmét idézi meg fanyar humorral és dokumentarista eszközökkel. A rajzanimációs film az amerikai indie filmek stílusában, művészi igényességgel készül. A késő nyolcvanas, kora kilencvenes évek szabadságmámora, a rendszerváltozás idejének várakozással teli hangulata jelenik meg Csáki László fanyar humorú, erős és jellegzetes képi világú animációjában. A rendező éveken át készített interjúkat olyanokkal, akiknek az életére sorsfordító hatással volt a kék Pelikan indigóval írt, hamisított vonatjegyekkel történő nemzetközi utazás

– olvasható a JUNO11 Distribution oldalán.

Egyetlen alkalommal, az eredeti szerkesztőségtől

A filmet forgalmazó JUNO11 Distribution egyetlen alkalommal életre keltette a Pesti Est magazint a film bemutatójának részeként, amit ráadásul a Pesti Est eredeti szerkesztősége készített.

A lap három gimnazista, Lang András, Melis András és Müller Miklós ötlete nyomán 1992-ben indult Budapesten. A cél az volt, hogy a virágzó kulturális élet hírei ingyen juthassanak el a közönséghez. Az első szám fekete-fehér formában jelent meg, a lap 1996-ban váltott színes formátumra.

A megjelenéssel kapcsolatban Galambos Attila, egykori főszerkesztő – aki az új kiadásért is felelt – és Melis András, egykori alapító is nyilatkozott a MediaFuture-nek.

Ez a programmagazin a maga idejében nagyon fontos volt, hiszen azok közé a sarokpontok közé tartozott, amik akkoriban megalapozták a magyar undergroundot. Szerintem az ekkori fiatal nemzedéknek négy meghatározó pontja volt: a Sziget Fesztivál, a Tilos Rádió, a Magyar Narancs és a Pesti Est. Alapító tulajdonosként érdekes volt látni, hogy a lap újra megjelent, de egyben nagyon megható is, hogy ennyire megmozgatja az embereket, és rögtön megidézi a fiatalságukat

– fogalmazott Melis András.

Volt egy mondás is ehhez kapcsolódóan: Ha van egy kulturális esemény, annak a Pesti Estben van a helye. Az akkori fiataloknak nagyon fontos preferencia volt, hogy nemcsak egy érzés, de egy megfogadó dolog is kapcsolódott ehhez. Bár a mostani lapszámot nagyon fárasztó volt összerakni, hiszen nem álltak rendelkezésünkre a technikai feltételek, és az elkészítés rengeteg kézi munkával járt, most mégis óriási érzés újra találkozni a Pesti Esttel. Húsz egykori munkatárs vett részt a munkafolyamatban – mindenki egyből igent mondott az ötletre. És végül egy profi színvonalú kiadás született

– mondta Galambos Attila, aki szerint a Pesti Est anno közös csatornája lett rengeteg új kulturális eseménynek, klubnak, bejáratott sajtónak. Ezáltal lehetőséget kapott egy olyan kulturális szcéna is, ami addig nem tudott.

A friss, ropogós számot a budapesti szórakozóhelyeken és mozikban lehet elérni, illetve a Wolt Marketen ingyen megrendelhető. A film vetítését követően a Cinema City Mammut moziban április 5-én beszélgetést tartanak a lapszám születésének ötletéről a szerkesztőséggel és a Kék Pelikán rendezőjével, Csáki Lászlóval is.