„Kőrösi Csoma Sándor híd volt Kelet és Nyugat között, és mi, magyarok is híd vagyunk Kelet és Nyugat között. A híd pedig azt jelenti: megértem magamat, és megértem a környezetemet, és ezáltal nagyobb esély van arra, hogy egyetértésre jussunk” – mondta Csák János a Csoma Emlékközpont és Népfőiskola avatóján a székelyföldi Kovásznán.

A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulóján megrendezett 34. Csoma Napok nyitórendezvényén a kulturális és innovációs miniszter rámutatott, hogy szerinte a magyar kultúrában rengeteg az ünnepelnivaló, a magyarság rengeteget alkotott, amire támaszkodni tud egyénként, családként, közösségként.

„A Csoma-emlékközpont is ilyen, de akkor lesz tele élettel, ha megtelik tartalommal, ha közösség is épül” – tette hozzá.

Hogyha minél többen, akik ide eljönnek, alkotni fognak. Hogyha ebből a házból minél több tudás és ismeret sugárzik majd ki, mert az, aki tudás birtokában van, az erősebb lesz gazdaságilag, erősebb lesz lelkileg, erősebb lesz szellemileg

– húzta alá. Külön köszöntötte a 88. születésnapját ünneplő Gazda Józsefet, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnökét, a központ megálmodóját.

Csák János felidézte, Kőrösi Csoma Sándor a Háromszéki medencéből indulva jutott el a Himalájába. „És mi sem lennénk itt ma, hogyha nem állnánk olyan óriások vállán, mint Kőrösi Csoma Sándor” – fogalmazott. Hozzátette, hogy szerinte a magyaroknak akkor van esélyük a sikerre, ha „térben és időben messzire látnak”.

A Csoma-központ létrejöttének gondolata több mint 30 éve fogalmazódott meg, célja Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása, szellemiségének átörökítése a következő nemzedékek számára. A Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész által megtervezett kétszintes létesítmény kiállítótereket, 60-70 főt befogadó konferenciatermet, irodahelyiségeket és 5 vendégszobát is magába foglal.