Index Vakbarát Hírportál

Meghallgatták Vidnyánszky Attilát

2024. április 29., hétfő 13:11

Még a függöny is a nemzeti összetartozást szolgálja a Nemzeti Színházban, ez derült ki az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának kihelyezett ülésen, ahol meghallgatták Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját. A teátrum Kaszás Attila termében megtartott ülésen arról esett szó, hogy mit tesz a színház a nemzetmegmaradásért, illetve hogy milyen együttműködési lehetőségek vannak a Nemzeti Összetartozás Bizottsága, a Nemzeti Színház és a Rákóczi Szövetség között.

„Amikor Beregszászból átjártunk Magyarországra − legtöbbször a debreceni Csokonai Színházba − játszani, a határon várakozva mindig azt mondtam a társulatnak, hogy minden ilyen határátlépésünk egy-egy öltés az anyaország és az elszakított nemzetrészek között” − mondta az ülésen Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, hozzátéve: háromezer ilyen „öltés” született.

Az orosz–ukrán háború kitörésekor a Nemzeti Színház gyakorlatilag befogadta a beregszászi színház tagjait, elszállásolták őket, és igyekeznek a társulatot egyben tartani. Játszanak is, például a Nemzeti Színház Tóték című előadásában, és a nők továbbra is átjárnak Kárpátaljára játszani.

Utazás vidékről, vidékre

Vidnyánszky Attila elmondása szerint ő a kezdetektől úgy gondolta, hogy a Nemzeti Színház nem csupán a főváros, és még csak nem is kizárólag Magyarország, hanem minden magyar színháza. Ezért amellett, hogy előadásokat hoznak létre, befogadják a határon túli színházak előadásait, emellett folyamatosan tájolnak, évi 50-100 produkciót visznek el vidékre.

A színházat kinyitották szociális szempontból is, a vidéki, hátrányos helyzetű településeken élő diákoknak ingyen biztosítanak színházi látogatást, és ha szükséges, az utaztatásba is besegítenek. A Vitéz lélek című előadást így már nagyon sokan láthatták, határon innen és túl, ahogy a Csíksomlyói passiót is. 

Hímzett függöny készül

A meghallgatáson a vezérigazgató elmondta, hogy a Wass Albert műve alapján született Tizenhárom almafa című darabban Rátóti Zoltán előadásában elhangzik gróf Apponyi Albert teljes trianoni védőbeszéde, és a negyvenperces monológot a nézőtéren lélegzet-visszafojtva figyeli hatszáz ember. Emellett a sátoraljaújhelyi Turul-szobor avatásán is a Nemzeti Színház művészei léptek föl.

A sokféle program mellett Vidnyánszky Attila kiemelte, hogy nem szereti a Nemzeti Színház nézőterének sötétkék színét, mert az „negatív hangulatot sugall”, és szeretné, ha megjelenne a klasszikus színházi bordó is. Ennek keretében új függöny készül, amelyet évek óta 64 tájegység hímzőasszonyai hímeznek. 

Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján idehozzuk ezt a függönyt, és minden látogató belehímezhet egy öltést ebbe az életfamotívumba − majd vigyázunk, hogy el ne rontsák

− mondta a vezérigazgató.

Küldetéses előadás

A hímzés folyamatáról Lukácsy György filmet is készített. A Nemzeti Színház irodalmi munkatársa a parlamenti bizottság kihelyezett ülésén beszélt az általa írt Hazatérés című misztériumjátékról, amely Esterházy János gróf életéről szól. 

A Nemzeti Színháznak vannak küldetéses előadásai, ez is közéjük tartozik

− mondta a mártír politikusról szóló darabról, amelyet a Felvidéken mutattak be. 

Ezek után a Rákóczi Szövetség tevékenységéről számolt be Csáky Csongor, a szövetség elnöke, és terítékre került a Nemzeti Színház, a Rákóczi Szövetség és az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága közötti együttműködési lehetőség is.

Ez utóbbi leginkább abban nyilvánul majd meg, hogy azok a határon túli diákok és felnőttek, akik a bizottságon keresztül látogatják meg a Parlament épületét ingyenesen, illetve kedvező áron, ezek után egy előadáson vagy akár kulisszajáráson is részt vehetnek a Nemzeti Színházban. 

„Mindennek célja, hogy a magyar nemzet megmaradjon, éljen és boldoguljon” − foglalta össze Pánczél Károly, a parlamenti bizottság fideszes elnöke.

Rovatok