Rejtő Jenő legismertebb alakjai az író utolsó regényében is kiosztottak pár pofont, mielőtt az ország végleg elsüllyedt volna a háborúban. A Rákosi-korban betiltott regények elpusztíthatatlanok voltak, Korcsmáros Pál képregényeinek köszönhetően pedig újra és újra feltámadnak. Most Rejtő Jenő búcsúfelvonását, A megkerült cirkálót is elérte a felújítás, a kötet a 2024. május 12-i Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon debütál.
Elég komoly flash volt a nyolcvanas években, amikor az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat sorozatban elkezdte kiadni Korcsmáros Pál Rejtő-képregényeit, amelyek a hatvanas évektől jelentek meg a Fülesben. Korcsmáros az életművével nagyjából meg is pecsételte a későbbi esetleges filmverziók sorsát, a figurái nélkül ezek után elképzelhetetlen volt bármilyen Rejtő-könyv feldolgozása. Piszkos Fred és Fülig Jimmy alakja generációk retinájába égett bele, köszönhetően a fekete-fehér rajzoknak.
Volt azonban valaki, akit nem nyűgöztek le a több százezres példányban eladott képregényfüzetek. A mester unokája, Korcsmáros Gábor úgy látta, a gyatra kiadások nem adták vissza a tusrajzok eredeti színvonalát, de a nyomdatechnika mellett Cs. Horváth Tibor rajzgyilkos forgatókönyvei felett is eljárt az idő. Az adaptációs képregény ellentmondásos atyaúristene mindent a szövegnek rendelt alá, nemegyszer a kocka kétharmadát betűkkel elborítva – az ilyen vizuális purgatóriumból tényleg csak a Korcsmáros-féle zsenik tudtak kitörni a figuráikkal.
Miközben a regényeit sosem felejtették el, Rejtő Jenő emlékének sokáig mostohább sors jutott. Végül 2001-ben célba ért az Index Törzsasztal-topikjából indult kezdeményezés, és a Fővárosi Közgyűlés megszavazta, hogy a VII. kerületi Szövetség utca egyik szakasza és a Hevesi Sándor tér egy része a jövőben Rejtő Jenő nevét viselje.
Aztán 2002-ben, jó negyven évvel Korcsmáros Pál első Rejtő-képregényének megjelenése után a művész unokája és a Képes Kiadó alapos ráncfelvarrással újra útjára indította a sorozatot. A Garisa H. Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán rajzolók munkája révén megújult, színes képkockák szövegbuborékai is átalakultak, hogy ne csak Korcsmáros Pál figuráihoz, hanem Rejtő Jenő szövegéhez is hűek maradjanak.
Az azóta a negyedik kiadásnál tartó Piszkos Fred, a kapitányt még nyolc kemény borítós képregény követte, köztük kettő olyan, amelyben feltűnt Fülig Jimmy és állandó nemezise, Piszok Alfréd, polgári nevén Wilbour Theodor. Most pedig a 2024. május 12-i, 19. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválra időzítve befut a tizedik kötet, újra Rejtő Jenő legnépszerűbb csavargóival a főszerepben.
Az ötévnyi szünet után elkészült A megkerült cirkáló több szempontból is kakukktojás. Egyrészt ez volt az első Rejtő-könyv, amely a szerző halálának évében, posztumusz jelent meg. Rejtő Jenő a hivatalos verzió szerint 1943. január 1-jén halt meg munkaszolgálatosként a keleti fronton, pontosabban eltűnt, mert statisztikailag ez jobban mutatott. Utolsó könyve pár hónappal később jött ki a nyomdából, amikor a szövetséges légierő felderítőgépei már javában dolgoztak a magyarországi célpontok kijelölésén.
A megkerült cirkáló képregényes sorsa is kilóg a sorból, kezdve azzal, hogy nem is Korcsmáros Pál rajzolta. Amikor 1983-ban Cs. Horváth Tibor elkészült a forgatókönyvvel, a művész már nyolc éve halott volt. A nagy Csé egy fiatal grafikust kért fel a munkára, Halasi Évát, akinek ez volt az első képregénye, igaz, volt korcsmárosos múltja: ő rajzolta át A4-es méretre Az elveszett cirkálót. Mielőtt Korcsmáros Gábor a megszokott párossal, Garisa H. Zsolttal és Varga „Zerge” Zoltánnal nekilátott volna a felújításnak, Halasi Évával is átbeszélte, hogy a képregényét Korcsmáros Pál rajzaival pofozzák újra életre.
A megkerült cirkáló vasárnap a képregényfesztivál helyszínén, az ELTE Campus Gömb Aulájában debütál – sok más jóság mellett –, ahol a felújított mű alkotói is ott lesznek Piszkos Fred és Fülig Jimmy életnagyságú szobra társaságában. A belépés nem díjtalan, cserébe a kilépés sem bizonytalan.
(Borítókép: A megkerült cirkáló egyik felújított képkockája. Fotó: Képes Kiadó)