Gyulán június 28-tól augusztus 17-ig olyan összművészeti programsorozatot kínálnak idén is, amely a legkülönbözőbb korú és érdeklődésű közönségrétegeknek biztosít nyári művészeti élményeket – emlékezve arra is, hogy éppen hatvan évvel ezelőtt, 1964. július 11-én kezdte meg működését a Gyulai Várszínház – az ország első várszínházaként.
A látványos történelmi dráma és a kortárs prózai színház különféle műfajai mellett az operett, a musical, a kortárs táncjáték, a jazz-blues, a népzene, a világzene legjobb előadásaival, családi és gyerekelőadásokkal, számos kiváló hazai és határon túli magyar színház népszerű színművészeivel, igazi sztárparádéval várja a látogatókat a Gyulai Várszínház.
Az idén is színes programkavalkádból, a több mint 40 produkcióból kiemelkedik a négy új saját bemutató (köztük három ősbemutató): az Ártatlanok, a Pénelopeia, az Erkel és a felkelés, valamint a Bohóc kerestetik. Emellett három színházi fesztivál (Erdélyi Hét, Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválja, Örkény István Napok) és zenei fesztiválok (a Halmos Béla Népzenei és Világzenei fesztivál és a XV. Vár Blues Fesztivál – Jimi Hendrix Fesztivál) várja a látogatókat.
A Körös-völgyi Sokadalommal, illetve a tavalyi Színházi Olimpia keretében Gyulán nagy sikerrel szereplő Barcelona Flamenco Ballet Carmen produkciójával induló, és a Nemzeti Színház István király előadásával záruló évad ugyanakkor még számtalan színházi ínyencséget kínál az Örkény Színház Isten című előadásától a szolnoki A fösvényen vagy a debreceni Úrhatnám polgáron át a sepsiszentgyörgyi Iráni konferenciáig.
Az Ártatlanok (Levelek a Kner család életéből 1938–1946) című felolvasószínházi bemutató szöveganyagát a Levelek a Kner család életéből 1938–1949 (2023) című kötetből válogatták. A könyv és az előadás a nagy múltú, világhírűvé vált gyomai nyomdász- és művészdinasztia életébe, egy több szálon futó, drámai csomópontokkal tarkított magyar zsidó család történetébe nyújt bepillantást a II. világháború időszakában.
Az előadás szöveganyagának kialakításában közreműködött az eredeti 700 oldalas könyv leveleinek válogatója, a gyulai Erdész Ádám történész-levéltáros, a Békésen élő Szil Ágnes író, valamint dramaturgként Elek Tibor. Rendezőnek Hegedűs D. Gézát kérték fel, mellette mások mellett Hirtling István és Hegyi Barbara kelti életre a Kner család tagjait.
A Pénelopeia című darabot a Maladype Színházzal koprodukcióban mutatják be július 22-én. Az előadás Homérosz Odüsszeia című eposzának, a trójai háborúnak, valamint Ithaka királynéjának, Pénelopénak, az asszonyi hűség megtestesítőjének Margaret Atwood általi sajátos mítoszadaptációja. Balázs Zoltán rendezése Odüsszeusz sokat tapasztalt, bátor és találékony feleségének személyes szemszögéből meséli újra az ismert ókori történetet.
A Győrei Zsolt, Schlachtovszky Csaba szerzőpáros Erkel és a felkelés című művének ősbemutatója (július 24-én) a Csokonai Nemzeti Színházzal koprodukcióban jött létre, Zakariás Zalán rendezésében. Erkel Ferenc emblematikus alakja Gyula város történetének, a szerzőpáros pedig olyan kortárs alkotópár, akik Gyulán néhány éve már bizonyítottak a Hamlear című, másutt is sikerrel játszott darabjukkal és az Irodalmi Humorfesztiválokon való parádés szerepléseikkel. A Gyulai Várszínház felkérésére írt új darabjuk műfaji meghatározása:
dalos bohóság két részben,
tehát nem hagyományos történelmi drámával van dolgunk. Az alkotók célja, hogy a folyamatában játékos, kimenetelében elgondolkodtató darab fikciója minél több, az Erkel-életrajzhoz és -életműhöz köthető, valóságos elemből álljon össze egységes történetté. A mű zenei részei ezért Erkel operáiból valók – a konkrét helyzetekhez illő, új szövegekkel.
A Bohóc kerestetik című bemutató (augusztus 1-jén) a világhírű román–francia író, Matei Visniec groteszk, abszurd drámája nyomán készül, Béres László rendezésében. Az állásinterjúra érkező három kiöregedett, már régóta mellőzött bohócot, Niccolót, Filippót és Peppinót három idős erdélyi színész, Györffy András, Kárp György és Szélyes Ferenc formálja meg. Ők a jól ismert Fellini-film bohócainak a leszármazottai. Egyszerre: „mindenkik” és „senkik”. Az 1960-as évek abszurd színházában gyökerező Bohóc kerestetik olyan hibrid drámai műfajhoz tartozik, amelyben a tragikus, komikus, abszurd és groteszk kategóriák esztétikailag termékeny szintézisben keverednek.
A július 29. és augusztus 4. közötti Erdélyi Hét című színházi fesztivál keretében mindennap más színház előadását láthatják a nézők. Az elmúlt években ez a fesztiválunk is nagy sikert aratott mind a közönség körében, mind szakmai körökben. Az erdélyi magyar színjátszás rendkívül gazdag és rendkívül sokszínű, s mi igyekszünk ezt meg is mutatni a színházak legjobb előadásait felvonultató, egyhetes programsorozattal.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Ken Kesey világhírű Száll a kakukk fészkére című regényének színpadi adaptációját viszi Gyulára. A nagyváradi Szigligeti Színház két előadással is szerepel a fesztiválon, előbb A padlás című musicalt, majd a Csárdáskirálynő című operettet adják elő a Tószínpadon. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház a Madarak című előadásával, a marosvásárhelyi Spektrum Színház a Boszorkány című Móricz Zsigmond adaptációval érkezik Gyulára. Viripajev kultikus darabját, a nagyon aktuális kérdéseket színpadra állító Iráni konferenciát Bocsárdi László rendezésében, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadásában láthatjuk.
Tavaly először rendezték meg a Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválját, amelyet idén már hatnapossá bővítenek (augusztus 6–11.). A Színház és Filmművészeti Egyetem negyedéves hallgatóinak Shakespeare Troilus és Cressida című előadásával kezdenek: Hegedűs D. Géza és ifj. Vidnyánszky Attila osztályvezető tanárok diákjainak produkcióját Nagy Péter István rendezte. Moliére A fösvény című vígjátékát a Szolnoki Szigligeti Színház adja elő Mucsi Zoltánnal a főszerepben. Goldoni Mirandolináját az Art Színtér társulata viszi Gyulára Szulák Andrea, Szemenyei János és Kautzky Armand főszereplésével.
Gogol ritkábban látható darabját, a Háztűznézőt a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház adja elő Vidnyánszky Attila rendezésében, s az előadás kényszerű különlegessége, hogy egy kivételével a férfiszerepeket is nők játsszák. A Moliére–Lully páros klasszikusát, az Úrhatnám polgárt a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulata adja elő Keresztes Attila rendezésében, Pindroch Csabával a címszerepben. A Kulcsár Noémi Tellabor társulat évek óta elviszi Gyulára egy Shakespeare-előadás táncszínházi változatát, idén a Téli regével érkeznek. A fesztivál zárásaként Tennessee Williams A vágy villamosa című darabját a budaörsi Latinovits Zoltán Színház előadásában láthatjuk, Takács Katival a főszerepben.
Székely János, Weöres Sándor, Márai Sándor, Szabó Magda, Tamási Áron, Molnár Ferenc munkássága után idén Örkény István életművére irányítják a figyelmet az augusztus 12–15. között megrendezett Örkény István Napok. A négy nap alatt három klasszikus Örkény-színdarabot láthatnak a rajongók: a Macskajátékot a Nemzeti Színház előadásában, Szász János rendezésében, Udvaros Dorottyával és Gyöngyössy Katalinnal a főszerepekben; a Tótékat a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház előadásában, a Kulcskeresőket pedig a Kőszegi Várszínház és a Gózon Gyula Kamaraszínház koprodukciójában láthatjuk Rékasi Károllyal és Nagyváradi Erzsébettel a főbb szerepekben, Hajdú László rendezésében. Örkény novellisztikáját Mácsai Pál Azt meséld el, Pista című estjével idézik meg.