A Döntsd a tőkét, ne siránkozz! című József Attila-verseskötet igen becses darab árveréseken is ritkán szerepel – nem véletlenül fizettek érte rekordösszeget a vasárnap zárult budapesti könyvaukción. 1931-es megjelenése után nem sokkal izgatás vádjával betiltották, példányait elkobozták. Ez a szerző negyedik verseskötete, amit a példányok begyűjtése és elkobzása előtt csak néhány napig dedikálhatott.

Egy elírt név mint árfelhajtó tényező

A gyűjtők számára azonban még különlegesebbé teszi, hogy a szerző egyik dedikációjában a címzett nevét pontatlanul írta. 

A történet és a példány története két szálon futott, olvashatjuk az árverésről kiadott közleményben. A Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötet 1931. március 21-én készült el. Az első dedikációk valószínűleg ekkor születhettek, mert május 6-án a budapesti ügyészség már elrendelte a nyomozást a kötet két verse (a Szocialisták című vers és egy Villon-fordítás) miatt.

A vád sajtó útján elkövetett izgatás volt – két nappal később pedig el is kobozták a példányokat (József Attilától is). A költőt először 8 napi fogházra ítélték, majd a fellebbezést követően helybenhagyták az ítéletet, de a büntetést felfüggesztették, így József Attilának nem kellett fogházba mennie.

A perrel párhuzamos másik szál egy aláírásgyűjtés volt: miután 1932. július 15-én a politikai rendőrség letartóztatta az illegális Magyar Kommunista Párt vezetőit, a baloldali értelmiség röplapozásba és aláírásgyűjtésbe kezdett. József Attila is szervezője és lebonyolítója lett a statáriális bíráskodás elleni akciónak – és itt ér össze a két történetszál. József Attila aláírásgyűjtő ívéből tudható ugyanis, hogy a 28 aláíró között szerepelt a dedikáció címzettje:

A költő tehát feltehetően ekkor adhatott egy dedikált példányt a hölgynek – de a nevét eltévesztve. Erre némi magyarázat lehet, hogy az igencsak kiterjedt és szétágazó Pollacsek (Pollatschek, Pollatsek, Polányi) családnak József Attila adatolhatóan a Pollacsek/Polányi ágával volt a legközelebbi kapcsolatban. Polányi Cecil, azaz „Cecil mama” (született Wohl Cecília) művész-értelmiségi ellenkulturális bázisszalonja a Ferenciek terén működött, ahol a költő maga is többször megfordult. Cecil mama férjezett nevén Pollacsek Mihályné volt – az ő gyerekei magyarosították nevüket Polányira, mint például a később emigrált és világhírűvé lett Polányi Károly közgazdász és Polányi Mihály tudományfilozófus.

Bizonyosan a Pollacsek névalak ilyetén közelsége miatt téveszthette el a költő a címzett nevét. A ritka példány volt az Antikvárium.hu aukciójának csúcstétele.

Sokan licitáltak Apponyi memoárjára

Érdekes módon a legtöbben és a legtovább dr. Gróf Apponyi Albert: Emlékirataim * Ötven év. Ifjúkorom – huszonöt év az ellenzéken című kötetére licitáltak. A dús életű politikus a Monarchia hazai politikai életének egyik meghatározó szereplője volt, emlékirataiban pedig nagy alapossággal tárgyalja a XIX. század második felének hazai politikai viszonyait, ellenzéki politikusaként, majd az ellenzék vezéreként eltöltött évtizedeit.

Apponyi miniszterként erősen támogatta például a Zeneakadémia megépítését, az épület átadásakor viszont felháborodott, amikor meglátta az első emeleti előcsarnok fő díszét, Körösfői-Kriesch Aladár festményén a csupán virágfüzérbe öltözött múzsákat. Szerencsére jelen volt az átadási ünnepségen Akseli Gallen-Kallela, a finn szecesszió mestere is, aki finoman helyre tette a háborgó minisztert. 

Apponyi két alkalommal volt vallás- és közoktatásügyi miniszter (1906–1910, 1917–1918), az első világháború után ő vezette az 1920-as párizsi békekonferencián részt vevő magyar delegációt, emlékezetes védőbeszédben szólalt fel a hazánkat megcsonkító béketervezet ellen.

A kötet végül több mint egymillióért (egészen pontosan 1 111 111 forintért) kelt el.

Gárdonyi Géza és A láthatatlan ember

Az 1901-ben eredetileg folytatásokban, majd könyv alakban megjelent A láthatatlan ember, Gárdonyi második legismertebb, ugyanakkor talán legkedveltebb regénye. 117 éve, tehát 1907-ben a második kiadás egyik példányát dedikálta így:

A dedikáció címzettje ugyan a magyar művelődéstörténet egyik elfeledett női alakja, akinek önálló könyvei is megjelentek, igaz, nem magyar nyelven. Rupprecht Ida írt és fordított, saját verseskötete és fordításválogatása jelent meg, utóbbi talán fontosabb volt kultúraközvetítőként: magyar költészetet fordított német nyelvre – elsősorban Petőfi Sándor, Arany János és Ady Endre verseinek tolmácsolásai érdemeltek ki elismerést.

Az viszont megválaszolatlan kérdés, hogy Gárdonyi és Rupprecht Ida honnan ismerte egymást – hacsak nem a közös német származás/ismeretség számított: Gárdonyi Ziegler Géza néven született Agárdpusztán, írói nevét születési anyakönyvezési helyszíne, a szomszédos Gárdony után választotta. Apai családja viszont Szászországból származott, édesapja, Ziegler Sándor Mihály (1823–1879) évszázadokon át Sopron környékén élt és dolgozott, vasművesek, kovácsok, lakatosmesterek leszármazottja volt. Rupprecht Ida is soproni volt. A Gárdonyi-ajánlások között egyébként A láthatatlan emberből kivételesen kevés dedikált példány ismert.

A vasárnap lezárult árverésen a 86. licitáló 400 ezer forintért vitte el Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című regényét, amit a szerző Hervay Frigyesnek, régi hű barátjának dedikált 1912 februárjában, tehát az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb magyar regény első megjelenése után néhány évvel. A dedikáció címzettje, Hervay Frigyes íróként, újságíróként és a korabeli kabarészínpadok neves alakjaként Molnár Ferenc hű barátja – 1903-ban például az akkor induló Király Színháznál együtt is szerepeltek szerzőként.

Szovjet űrhajósok és Carlos Santana

Az aukción sokat ért egy szovjet űrhajósokat bemutató kiadvány (többek között Jurij Gagarin, Alekszej Leonov, Vlagyimir Komarov és Valentyina Tyereskova aláírásával 777 777 forintot). Először lehetett hanghordozókra – bakelitkorongokra, illetve CD-re – licitálni: ezek között unikálisnak számított a Carlos Santana-együttes első LP-jének dedikált darabja (és egy 1987-es koncertjegy), ezekért több mint 55 ezer forintot fizettek.