Tudta, hogy a gyakori múzeumlátogatás csökkenti a stresszt, reflektív gondolkodásra sarkall, és fejleszti a társas kapcsolatokat? – ezzel a szöveggel népszerűsítette 2022-ben a Magyar Nemzeti Galéria a múzeumok világnapja alkalmából meghirdetett programjait. Május 18-án ugyanis a múlt emlékeit őrző és bemutató intézményeket ünnepeljük, és ebben több mint száz ország közel 30 ezer múzeuma vesz részt minden évben. Ebből az alkalomból ön is tesztelheti, mennyit tud róluk.
Különös véletlenek könnyítették meg 1983. november 5-én, hogy egy magyar és olasz tagokból álló bűnbanda betörjön a budapesti Szépművészeti Múzeumba, és ellopjon hét nagy értékű festményt.
Először is a múzeumot éppen tatarozták, ezért fel volt állványozva, így a tolvajok könnyűszerrel felmásztak a díszerkélyre.
Ráadásul a riasztó egyik infraérzékelője is elromlott, az ideiglenes riasztó pedig üzemképtelenné vált, ezért amikor a tolvajok behatoltak, nyugodtan le tudtak akasztani a falról hét képet, miközben az éjjeliőrök – este 9 és éjfél között – a szolgálati helyiségben tartózkodtak.
Nem is akármilyen képek voltak ezek: Raffaellótól az Esterházy Madonna és az Ifjú képmása, Giorgione képmása, Tintoretto női és férfi képmása, valamint Gianbattista Tiepolótól két kép: a Szűzanya hat szenttel és a Pihenő szent család.
Ezek a képek szerencsére a mai napig láthatók a múzeumban, tehát – kiterjedt nemzetközi összefogásnak köszönhetően – meglettek. A nyomozásba bekapcsolódott az Interpol, az olasz bűnözők révén pedig a szálak egészen a nápolyi Camorráig vezettek. Az elkövetőket végül elfogták és elítélték.
Egy képet 1983 decemberében Törökbálinton elásva, a többi hatot 1984 januárjában a görögországi Aigion környékén lévő Panagia Trypiti kolostorban, egy zöld bőröndben találták meg. A műkincseket feltételezhetően egy görög milliomos megrendelésére tulajdonították el, de ezt nem lehetett bizonyítani. Az esetet a korabeli sajtó az évszázad magyarországi bűncselekményének nevezte.
A nagy képlopásról 1985-ben Képvadászok címmel rendezett filmet Szurdi Miklós és Szurdi András, 2019-ben pedig egy olasz–magyar koprodukcióban készült dokumentumfilm mutatta be az ügy hátterét Operazione Budapest /Budapest művelet címmel. A filmben kirajzolódik a nyolcvanas évek Magyarországa, ahol még Zsigulik jártak az utcákon, de hirtelen olyan bűncselekménnyel kellett szembenézni, ami nemzetközi viszonylatban is nagy visszhangot váltott ki.
A szélesebb nyilvánosság egyébként másnap, 1983. november 6-án, este, a Magyar Televízió A Hét című műsorában értesült a lopásról, ami aztán hónapokig lázban tartotta a közvéleményt.
Izgalomra azonban nem csak akkor adnak okot a múzeumok, ha ellopják valamelyik nagy értékű műtárgyukat, de
képesek megváltoztatni a minket körülvevő világot.
A múzeumok gyűjteményeik és programjaik révén olyan társadalmi szövetet kötnek össze, amely elengedhetetlen a közösségépítésben – írta 2022-ben a világnap alkalmából az ICOM (Múzeumok Nemzetközi Tanácsa) a múzeumok hatalmáról. – A demokratikus értékek fenntartásával és az egész életen át tartó tanulás lehetőségével mindenki számára hozzájárulnak a tájékozott és elkötelezett civil társadalom kialakításához – írták, hozzátéve, hogy szabadítsuk fel közösen a múzeumok erejét.
De a közösségépítés mellett gondolhatunk magunkra is, vagyis hogy milyen hatással van ránk, ha eltöltünk néhány órát egy kiállítóhelyen. Ahogy Nemes Nagy Ágnes írta:
Én már csak ezt szeretem, a múzeumot. A tárgyak, a levegő alig-poros tisztaságát, a tárlók üvegfényeit. Ahogy ott ül a sarokban a két teremőr-öregasszony, ősz hajuk tartóshullámba rakva, az egyik óvatosan kávét hörpöl termosz-kupakból. Nem nézek én ott semmit. Ne hidd, hogy nézek. Semmit. Bánom is én, kelta baltanyél, középkori csempe, kép, absztrakt szobor, nem nézek semmit. Csak a levegő, tudod.
Most ön is tesztelheti, mennyit tud a világ és Magyarország kiállítóhelyeiről.
(Borítókép: A Szépművészeti Múzeum Budapesten 2024. január 5-én. Fotó: Balaton József / MTVA / MTI)