Básti Lajos színpadon, filmen és tévéjátékokban szintúgy maradandót alkotott. Sokan máig a legszebben beszélő magyar színészként emlékeznek rá, férfias orgánumával pedig megkoronázta ezt. Sajnos idejekorán, 65 éves korában, 1977. június 1-én halt meg. Kvízünkkel rá emlékezünk.
Talán kevesen tudják, hogy Básti Lajos Beregi néven látta meg a napvilágot, miután zsidó származású édesapja Bergerről Beregire magyarosította a nevét. Ő viszont Beregi Oszkárra való tekintettel módosított – a kor szellemében – először Básthyra, végül 1942-ben az egyszerűbb Bástinál maradt.
Básti Lajos valójában nem színész akart lenni, írónak vagy orvosnak készült, de egy véletlen találkozás megváltoztatta terveit. Megismerkedett ugyanis a Keszthelyen nyaraló Mányai Lajos színinövendékkel, aki olyan hatással volt rá, hogy aztán ő is jelentkezett, és fel is vették Ódry Árpád osztályába a Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. 1932-ben huszonhárman kezdték az évfolyamot, végül csak Fónay Mártával, Gobbi Hildával, Móri Lucyval, Perczel Zitával, Szörényi Évával, Horváth Ferenccel és Gellért Endrével együtt végezte el.
Csalódásként élte meg, hogy pályája elején beskatulyázták a „szépfiú” szerepkörbe, csak azért, mert rettenetesen jó megjelenésű volt. Igaz, az orrát megoperáltatta (ami akkoriban igencsak ritka volt), mert nem akarta, hogy „zsidósan” görbüljön egy olyan korban, amikor erre nagyon odafigyeltek, és komoly következményei lehettek.
Zsidó származása miatt a II. világháború végéig nem léphetett színpadra. Ezért egy ideig Londonban élt, mivel külföldi karrierről is álmodott. Pressburger Imre és Mikes György a barátja volt, sőt még Noël Cowarddal is találkozott, de mindenki meglepetésére mégis inkább visszatért Budapestre.
Az Újságmúzeum azt írja, hogy többször is elhurcolták munkaszolgálatra, de 1944-ben az újabb behívás elől megszökött. Ismerősei bujtatták, majd egy Bódy László nevű virágkertész papírjaival a józsefvárosi pályaudvaron dolgozott szenesemberként.
Két munkaszolgálat között könyvkiadással és írással foglalkozott. 1942-ben így jelenhetett meg a Sziréna című kötete – saját kiadásban. A sor ezzel nem ért véget, mert 1962-ben a több mint ötszázszor játszott Az ember tragédiájára utalva megjelent a Mire gondolsz Ádám? című könyve.
Számos legendás alakítás után 1976-ban tüdőrákot diagnosztizáltak nála, később meg is operálták. A műtét után is vállalt színpadi szerepet, valamint eljátszotta még Torma Gedeon szerepét a Zsurzs Éva által rendezett Abigél című televíziós sorozatban. A legendás színművész végül 1977. június elsején aludt el örökre.
Most tesztelheti, mennyit tud Básti Lajosról.
(Borítókép: Básti Lajos. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan)