Megújult formában tér vissza a Libri Irodalmi Díj. 2024-ben az olvasók döntöttek arról, melyek a hazai irodalmi élet és a könyvpiac kiemelkedő darabjai. Bálint András színművész az Indexnek úgy nyilatkozott, ő a szakmai tudásban és a minőségben hisz. Jászberényi Sándor író úgy véli, a művészeti teljesítményt, legyenek bármilyen kicsinyesek, sunyik, gyávák és részrehajlók, még mindig azok tudják mérni, akik főállásban foglalkoznak az irodalommal.
Ahogy azt korábban megírtuk, a Libri Irodalmi Díj egy év szünet után megújult formában tér vissza. Az elismerést idén 2023 legnépszerűbb könyvei kapják meg, és a korábbinál jóval több, összesen 11 kategóriában hirdetnek győzteseket. A rangos elismerést június közepén az Ünnepi Könyvhét eseményeihez kapcsolódva adja át a könyvkereskedő.
A Libri Irodalmi Díjak zsűrijét korábban Bálint András, Kossuth-díjas színművész, Beck Zoltán dalszerző, a 30Y énekes-gitárosa, Fullajtár Andrea, Jászai Mari-díjas színészművész, Károlyi Csaba irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese és Szilágyi Zsófia Balassa Péter-díjas irodalomtörténész, kritikus alkotta.
Bálint András az Indexnek elmondta: jónak tartotta, hogy a zsűritagok – miután elolvasták a tíz döntős alkotást – mindig meghallgatták egymást, értékes vitákat folytattak, végül pedig szavaztak. A Libri pedig mindig elfogadta az ajánlatukat.
Arra a kérdésre, mekkora az értéke a díjnak, hogy ezentúl nem a szakma dönt, a Kossuth-díjas színész úgy fogalmazott, hogy ő a szakmai tudásban és a minőségben hisz. Egész életében így élt és dolgozott.
Egy biztos, ennek a díjnak rangja és értéke volt. Múlt időben. A szakmát persze ki lehet kerülni, de annak idején a közönségdíjra is a tíz legjobb könyvből lehetett választani, most az összes eladott könyvvel szavazhatnak.
A 2016-os év könyves terméséből többkörös szakmai szavazás útján Jászberényi Sándor A lélek legszebb éjszakája című novelláskötete nyerte el a Libri Irodalmi Díjat 2017-ben. Az író most sarkos véleményt fogalmazott meg a kérdésben. Nem kertelt, úgy gondolja, hogy a díjnak így nem lesz rangja.
Egyre valószínűbbnek tartom, hogy a kritikusok kretének, és hogy a kortárs magyar szépirodalom egy apró szekta, de az eladási listák nem művészeti teljesítményt mérnek. Márpedig egy könyves díjnak a művészeti teljesítményt kellene elismernie, tekintve, hogy ilyen erővel díjazhatnánk a legjobban fogyó lángost is. Amivel nincs gond, csak ne nevezzük a gasztronómia csúcsának.
Jászberényi ezzel folytatta gondolatát.
A művészeti teljesítményt pedig, legyenek bármilyen kicsinyesek, sunyik, gyávák és részrehajlók, még mindig azok tudják mérni, akik főállásban foglalkoznak az irodalommal
– fogalmazott az író, aki szerint most „jön a selfhelp könyvek, Instagram-filozófiák és az egyéb filléres szarok korszaka, az írókról meg majd a haláluk után mondják meg az olvasók, kik voltak valójában. Ez nyilván nem lesz nagy segítség a holtaknak”.
Bálint András úgy véli, száz évvel ezelőtt biztos, hogy Herczeg Ferenc kapta volna a közönségdíjat, nem Móricz Zsigmond vagy Kosztolányi. Egy másik példát is mondott: a Nyugat folyóirat néhány száz példányban jelent meg, mégis jelentős hatással volt az irodalmi életre.
A mi esetünkben a közönségdíj mindig egyértelmű volt. Ha a népszerű televíziós, Kepes András vagy a nagyszerű humorista, Bödőcs Tibor felkerült a listára, akkor szinte borítékolható volt, hogy ők fognak nyerni.
Bálint megfogalmazása szerint a szakmai vélemény mindig értéket és minőséget jelent. Ugyanakkor ebben is vannak szubjektív elemek: tetszik vagy sem. „A Radnóti Színház igazgatójaként én is így működtem, volt olyan darab, amelyik tetszett, míg más nem. Az ember választ. A Libri-zsűriben öten voltunk, az öt vélemény pedig egészséges egyensúlyt eredményezett. És közben megkedveltük egymást.”
Starcz Ákos, az Indexet kiadó médiacsoport igazgatósági tagja az Index.hu Zrt.-től és az Indamedia csoporttól függetlenül működő Libri–Bookline Zrt. igazgatóságának elnöke.
(Borítókép: Bálint András. Fotó: Szollár Zsófi / Index)