Az irodalmi díjak rendre felkavarják a magyar kulturális élet állóvizét. Legutóbb a Libri Irodalmi Díjakról szólt minden, amelyek egy év szünet után idén megújult formában térnek vissza. Az egyik legnagyobb változás, hogy idén csak az olvasók döntenek, és nem lesz szakmai zsűri, jövőre viszont igen, csak más formában. Bálint András színművész és Jászberényi Sándor író szerint az elismerésnek így nem lesz rangja. Most Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri Bookline marketing- és kommunikációs igazgatója az Indexnek elmondta: nem ért egyet azzal, hogy a díj elértéktelenedne. Úgy véli, egy ilyen állítással elsősorban a szerzőket és az olvasókat éri vád.
Idén megújult formában tér vissza a Libri Irodalmi Díj (LID), 2024-ben ugyanis az olvasók döntöttek arról, melyek a hazai irodalmi élet és a könyvpiac kiemelkedő darabjai. Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri Bookline marketing- és kommunikációs igazgatója az Indexnek elmondta, hogy a Libri Irodalmi Díjakat 2023-ban gazdasági megfontolások miatt nem adta át a vállalat, ám az olvasó közönség és maga a Libri is kedveli ezt a díjat, ezért idén mindenképpen újra akarták indítani.
Új, de egyelőre átmeneti formában tér vissza a LID, hogy aztán 2025-ben már ismét teljes pompájában ragyogjon. A 2023-as évben megjelent hazai könyveket kizárólag az eladási listák alapján díjazzák idén. „Úgy döntöttünk, hogy a tavaly megjelent összes könyvet közönségdíjassá tesszük. A vásárlásnál egyértelműbb közönségszavazás nemigen van” – fogalmazott Ludvig Orsolya Stefanie.
A jövőben is az értékesítési adatok fogják adni a longlist alapját, mint egy erős közönségszavazás. A másik tartós változás, hogy több kategóriát hirdetünk, mint korábban. Eddig ugyanis kizárólag a kortárs magyar szépirodalmat ismerte el ez a díj, az olvasók vásárlási döntései alapján viszont azt látjuk, hogy nagyon sokszínű a kedvelt stílusok köre.
A szakember megfogalmazása szerint azt szeretnék, ha az olvasásnépszerűsítés missziójában mindenki kedvenc zsánere megmérettessen. A díjátadót pedig nem véletlenül rendezik az Ünnepi Könyvhét (2024. június 13–16.) eseményeihez kapcsolódóan, hiszen az nem csupán a szépirodalom, de az egész könyves szakma ünnepe.
„Idén lesz egy könyvpiaci nyertes mű, amiből a legtöbb példányt vásárolták, de a szépirodalom, a gyermekirodalom, az elsőkönyves és az üzleti könyvek kategóriát is megnyitottuk, emellett egy gyermekirodalmi életműdíjat is létrehoztunk. Ezen kívül pedig megnéztük, hogy az elmúlt 16 évben melyik volt a legnépszerűbb könyv a felnőtt- és a gyermekirodalomban, és ezeket is elismerjük” – mondta a marketing- és kommunikációs igazgató.
Jászberényi Sándor író korábban sarkos véleményt fogalmazott meg abban a kérdésben, mekkora az értéke a díjnak úgy, hogy ezentúl nem szakmai zsűri dönt. A szerző nem kertelt, úgy gondolja, hogy a díjnak így nem lesz rangja. Bálint András Kossuth-díjas színművész hasonlóan vélekedett. „Egy biztos, ennek a díjnak rangja és értéke volt. Múlt időben.”
Ludvig Orsolya Stefanie nem ért egyet azzal, hogy a díj elértéktelenedne. „Egy ilyen állítással elsősorban a szerzőket és az olvasókat éri a vád. Nem gondolom, hogy egy írót és alkotásait kevesebbre kellene értékelni csak azért, mert nem szépirodalomban alkot.
Mi egész évben és a díj kapcsán is azon dolgozunk, hogy a lehető legszélesebb rétegnek hozzuk meg az olvasási kedvét. Márpedig ezt nem feltétlen a kortárs szépirodalommal lehet megtenni, hanem akár a szórakoztató irodalom kategóriájába eső remekművekkel, mint Agatha Christie, Náray Tamás vagy Guillaume Musso művei
– fogalmazott a marketing- és kommunikációs igazgató, hangsúlyozva, hogy a Libri piaci, könyvkereskedelmi cég, ilyen értelemben a profiljához illő szempontrendszert dolgozott ki. Mindezt úgy, hogy közben magát az olvasást népszerűsítse.
Ludvig emlékeztetett, hogy a korábbi években a zsűri és a közönség is egy előszűrt lista alapján szavazhatott, így a közönségdíj nem a teljes palettát mérte. Hozzátette: amikor egy populáris szerző, mint például Grecsó Krisztián vagy Bödőcs Tibor anno bekerült a jelöltek közé, akkor azért is tudták megnyerni az elismerést, mert az olvasók őket könnyebben értik.
Az igazgató szerint a szakmai elismerések fontosak, és megvan a helyük, de egy piaci cégnek más a feladata. „Újrafogalmazunk egy díjat, és azt valljuk, hogy ezen elképzelésünk jobban illeszkedik és hitelesebb a Libri könyvkereskedelmi tevékenységéhez és széles kínálatához, mint ha kizárólag a kortárs szépirodalomra fókuszálnánk.”
Arra a kérdésre, hogy a művészeti teljesítményt hogyan lehet mérni, ha nincs szakmai zsűri, Ludvig Orsolya Stefanie azt mondta: a vásárlók akármit nem olvasnak el. A győztesek nevét ugyan nem árulta el, de biztosított róla, hogy azok méltók a díj presztízséhez.
Jövőre visszahozzuk a zsűrizés rendszerét, de megtartjuk a bővített kategóriákat. A longlist alapja ismét az értékesítés lesz, vagyis első körben is a közönség fog szűrni, ami után egy online zsűri szűkít tovább. Az így kialakult shortlist zsűrije között pedig lesz tanár, könyvtáros, boltvezető és irodalmár is. De nem egy szűk szakgrémium, hanem olyan emberek is, akik nap mint nap találkoznak az olvasókkal. Úgy véljük, a díjat így vihetjük közelebb a közönséghez, elkerülve azt, hogy az elefántcsonttoronyban döntsenek róla
– fogalmazott Ludvig, aki szerint azok, akik most szépirodalmat olvasnak, ezután is fognak, viszont a Libri célja, hogy azokat a tömegeket is megnyerjék, például a szórakoztató irodalommal, akik esténként ma inkább a televízió vagy a streamingoldalak mellett teszik le a voksukat.
Starcz Ákos, az Indexet kiadó médiacsoport igazgatósági tagja az Index.hu Zrt.-től és az Indamedia csoporttól függetlenül működő Libri–Bookline Zrt. igazgatóságának elnöke.