A mesterséges intelligencia fejlődésével számos szakma kerül veszélybe, így a kreatív alkotás és tervezés is. Egy arénakoncert vagy videóklip látványvilágánál gondolhatnánk, hogy az AI képes kiváltani az emberi tényezőt, ezzel pénzt és időt spórolva, de valóban ez az igazság? Megkérdeztük Szalai Dániel vizuális alkotóművészt, aki olyan előadókkal, zenészek színpadi látványával dolgozott korábban, mint Majka, ByeAlex vagy a Carson Coma. A szakember meglepő választ adott.
Ma már a koncertek szerves részét képzik a hatalmas ledfalak, a kivetítők, a különféle vizuális látványelemek. Noha akadnak még előadók, akik mellőzik ezeket a technikákat, sokan élnek a friss vívmányok adta lehetőségekkel, és egy-egy koncerthez akár órányi hosszú vizuálokat is terveztetnek, hogy a közönség élményéhez hozzáadjanak ezzel. Láttuk a technológia mostani lehetőségeit Azahriah, Majka vagy a Halott Pénz koncertjein.
Amióta megjelent a mesterséges intelligencia a piacon, számos alkotó fejezte ki aggodalmát. Úgy vélik, képes elvenni a dalszerzők, a szövegírók, az alkotóművészek munkáját, de az új technológia egyelőre még csak eszközszinten van jelen, így nagy szakadás szerencsére nem történt.
Ugyanakkor ritkán esik szó arról az alkotói közegről, amelyik vizuális oldalon támasztja meg a zenészek munkáját,
így például a koncertek látványát, a vetítőkön megjelenő vizuálokat tervező szakemberek és az AI közti viszony kevéssé kerül terítékre. Mostani cikkünkben arra keressük a választ, hogy az ágazatnak vajon hasznára vált-e a mesterséges intelligencia megjelenése, valóban lehet-e pénzt és időt spórolni az AI-jal, illetve veszélyeztető tényezőnek számít-e térhódítása?
Nehéz jó szakembert találni – mi is nehezen találtunk egy olyan alkotót, aki releváns tapasztalattal és tudással rendelkezik, plusz elérhető. A tervezők roppant elfoglaltak, külföldön dolgoznak, mások pedig egyszerűen nem szeretnek szakmai diskurzusba keveredni a témában.
Végül rátaláltunk Szalai Dánielre. A szakember olyan előadókkal dolgozott már, mint ByeAlex, a Carson Coma, Pápai Joci, a Lóci Játszik, vagy a Necc Party, de Majka 360-as koncertjén is ő munkálkodott, valamint egy-egy ponton a VALMAR-ral is összedolgozott.
A tervező már a kezdetektől próbálkozott az AI adta lehetőségekkel, tesztelte, mit is tudnak az új szoftverek. A technológia rengeteget segít neki abban, hogy amikor felkérik egy projektre, viszonylag gyorsan mutathasson alternatívákat az előadóknak a dalokhoz elképzelt animációkra, így időt tud spórolni.
Szinte mindegyik munkafolyamatot ki lehet már váltani AI-jal. Én legfőképp ötletelésre használom, valamint a monoton munkafolyamatok részeinek kiváltására, de nem ritka az sem, hogy módosítás nélküli, AI generálta videók kerülnek be koncertvizuálokba vagy videóklipekbe
– fogalmazott Szalai Dániel, majd hozzátette: „A monoton munkafolyamatok nagy része automatizálható. Például ha hátteret szeretnénk levágni több száz fotóról, akkor sokkal több kreatív energia marad az egyéb munkafolyamatokra. Ha azt szeretném, hogy egy kézzel rajzolt animációban ne csak egyféle hópihe hulljon, akkor elég egyet megrajzolnom, és megkérnem az AI-t, hogy csináljon hasonlókat, ugyanilyen stílusban. Saját tapasztalataim alapján a munkára fordított idő ezáltal nem lett kevesebb, viszont sokkal részletesebb kidolgozásra ad lehetőséget.”
Noha nála a felszabadult idő a plusz, kreatív alkotást segíti elő, akadnak cégek, akik ezáltal a profiton próbálnak növelni, vagy épp a felkért szakemberek bérein faragni.
Szalai Dániel úgy véli, hogy az AI valós idejű elemzési képességei azok, amelyekre kiemelten érdemes támaszkodni – ezek humán erőforrással is nehezen kivitelezhetők –, ugyanakkor szerinte a képgenerálás terén egyelőre semmi olyat nem tud, amit ember ne tudna megoldani. Szintén nagy előnynek látja – amivel ugyanúgy időt lehet spórolni –, hogy a többféle AI-szoftver számos lehetőséget ad, és
egy szakember akár olyan más technikákat is alkalmazhat, amelyek az ő területétől távolabb állnak.
Saját példáját említve egyszer egy scriptet kellett programozzon, amellyel automatizálni tudta egy 3D-s térben lévő lámpa ütemre történő villogását és pozícióját. Más módszerekkel, néhány óra ráfordításával ezt meg tudta volna csinálni, de a mesterséges intelligenciának hála a folyamat jelentősen felgyorsult.
Amikor arról kérdeztük Szalai Dánielt, hogy milyen korlátai vannak jelenleg a mesterséges intelligenciának, a szakember elmondta, hogy erre a kérdésre teljesen más választ adott volna januárban, mint most. A technológia folyamatosan fejlődik, így ma már képes olyan dolgokra, amelyekre fél éve még nem volt, és az is lehet, hogy két hét múlva már meg tud oldani olyan feladatokat, amilyeneket ma még nem.
Önmagától még nem képes olyan mozgóképet alkotni, ami élethű, bár ezt hamarosan megváltoztatja az OpenAI Sora nevű modelljének publikussá tétele. Témaalkotásban, kompozíció megalkotásában szoktam segítségül hívni az AI-t, illetve animációk esetében különböző elemeket is szoktam vele generáltatni, amit utána kézzel animálok meg. Az emberre van bízva, mennyire engedi át a kreatív munkafolyamatokat a mesterséges intelligenciának
– fogalmazott, azonban hozzátette: „ha látszik egy animáción, hogy AI csinálta, elveszti a varázsát, így igyekszem csak olyan részfolyamatokra alkalmazni, amelyek a saját, kreatív látásmódom átadását segítik elő. Ennek ellenére néha egy bevallottan teljesen AI által készített alkotás is működőképes. A koncertvizuálok lehetőséget adnak teljesen kísérleti dolgok megvalósítására, így még kezdetleges szakaszban lévő AI-modellekkel is volt szerencsém dolgozni.”
Az anyagi oldalát tekintve Szalai Dániel elmondta, mivel rengeteg időt képes megspórolni az AI, így pénzt is lehet vele spórolni. Viszont a megrendelők sokszor tévesen azt gondolják, hogy másodpercek alatt lehet kész anyagokat varázsolni a semmiből, amihez alig kell belefektetni szakmai munkát, azonban a technológia még nem tart ezen a szinten. Lehet, hogy néhány éven belül valósággá válik ez az elképzelés is,
de egyelőre még pótolhatatlan az emberi tényező.
A szakember rengeteg új programot kipróbál, tesztel, de ezeknek is komoly anyagi vonzatai vannak, még ha csak az előfizetésekről beszélünk is. Szalai Dániel úgy látja, egyelőre számtalan esetben ad hibás megoldást a betáplált adatokra az AI, ezért sem érdemes túlságosan ráhagyatkozni és elereszteni a kontrollt – szükség van az alkotó saját elképzelésére, látásmódjára, közlési vágyára.
Érdemes megtalálni az egyensúlyt a felhasznált AI-eszközök és a belefektetett kreatív munka között. Az ő példáját tekintve nem tudna sajátjaként hivatkozni az alkotásra, ha túlságosan átadná a kontrollt a mestersége intelligenciának, így a kreatív döntésekből mindig kihagyja a gépet.
Noha a technológia még nem tart ott, hogy elvegye a tervezők munkáját, a jövőbeni fejlődése számos változást hozhat. Hogy mennyire érzi saját szakmáját veszélyeztetve, arról úgy nyilatkozott nekünk:
Nagyon valós és közeli ez a félelem, szerintem nagyon sok munkahelynél és ágazatnál. Ezt a félelmet azzal próbálom ellensúlyozni, hogy próbálom teljesen kiaknázni az AI adta lehetőségeket. A gőzgép feltalálásához tudnám hasonlítani, ami nagyon sok ember munkáját vette el egyik napról a másikra, de összességében az emberiség javát szolgálta. Felmerül a kérdés, hogy szeretne-e valaki olyat dolgozni, amit egy gép hatékonyabban is meg tud csinálni nála? Művész-e az, akinél egy gép jobbat alkot? Régebben azt gondoltuk, hogy a művészek munkáját veszi el legutoljára, ennek ellenére a legelsők közt volt az, ahol hirtelen rengeteg ember munkája vált feleslegessé. Ennek ellenére szerintem sosem fogja tudni kiváltani a hús-vér művészt.
(Borítókép: Majka koncertje 2024. március 23-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)