Súlyos pénzügyi válságba került az Orlandói Művészeti Múzeum, miután egy Jean-Michel Basquiat-műveket felvonultató kiállítás darabjairól kiderültek, hogy hamisak. Az ügyben a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is nyomozást indított.
Nagy port kavart a világsajtóban az az eset, amikor tavaly nyáron egy floridai művészeti múzeum beperelte volt elnök-vezérigazgatóját. Az Orlandói Művészeti Múzeumban (OMA) ezt megelőzően hamisítás gyanúja miatt tartott nagy feltűnést keltő razziát az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy állítólagos Jean-Michel Basquiat-műveket bemutató kiállításon.
A múzeum (OMA) által benyújtott bírósági kereset szerint Aaron de Groft és több társa azért szervezte meg a botrányba fulladt kiállítást, hogy hasznot húzzon a hamisítványok eredetiként való feltüntetéséből és eladásukból. Az OMA csalás, szerződésszegés és összeesküvés címén követel ismeretlen összegű kártérítést az érintettektől.
De Groft nem hagyta ennyiben az ügyet, visszavágott: 2023 novemberében beperelte az OMA-t, jogtalan rágalmazásra hivatkozva – ügyét részben Mark Elliottnak, a múzeum kuratóriumának elnökének nyilvános nyilatkozatával támasztotta alá.
Az Orlandói Művészeti Múzeum reagált a korábbi igazgatója, Aaron De Groft által benyújtott módosított keresetre, tagadva rágalmazási vádjait.
Visszaélt bizalmi helyzetével, hazudott mindenkinek. Aki megkérdőjelezte a művek eredetét a személyzet körében, azokat megfélemlítette, ellenséges légkört teremtett. Szégyent hozva ezáltal a közösségünkre azáltal, hogy hamis alkotásokból rendezett kiállítást
– nyilatkozta Elliott, és ezt is mondta: „Abban az időben, amikor a hitelesség és a származás egyre inkább megkérdőjeleződik, szembe kell szállnunk az olyanokkal, mint de Groft, akik személyes haszonszerzés céljából élnek vissza a helyzetükkel.”
A botrányos ügy oda vezetett, hogy a múzeum kasszájában jelentős hiány alakult ki. Cathryn Mattson ügyvezető igazgató nemrégiben rendkívüli megbeszélést hívott össze, hogy vázolja a következményeket.
Súlyos pénzügyi válságban vagyunk
– magyarázta a The New York Timesnak eljuttatott felvételen Mattson, aki egyebek mellett arról is beszélt, hogy a múzeumnak hány százezer dollárjába került válságkommunikációs stábot és jogi védőcsoportot állítania.
Egy éven belül 25 százalékkal nőttek a nem tervezett kiadásaink. Az intézmény tartalékalapja az utolsókat rúgja, a hitelkeretünk kimerült, valamint hiteleink is vannak.
Az Orlandói Múzeumnak most 500 ezer dollár (mintegy 175 millió forint) adóssága van, amelynek fele a jogi számlákat érinti, mondta Mattson a felvételen, aki a mostaninál is sötétebb jövőt vizionál. A mintegy négymillió dolláros éves költségvetéssel rendelkező múzeum „az év végén mintegy 1 millió dolláros hiánnyal számolhat”.
Az ügyben az intézmény később közleményt adott ki, amelyben a pénzügyi hiányt elismerték, kiegészítve azzal, hogy a 2024-es évben 835 ezer dollárnyi (csaknem 294 millió forint) veszteség várható, amely költségeket úgy próbálják kiegyenlíteni, hogy egyrészt a polgári perben behajtsák a vádlottal szemben, másrészt a kormánytól és támogatóiktól pénzbeli segítséget kérnek.