Miguel Cervantes a történelem első regényírója, legalábbis az elmés nemes Don Quijote de la Mancha történetét tartják az első modern regénynek. A lepantói csatában fél karját elveszítő író nevét őrzi a Cervantes Intézet, amely kereken húsz éve nyitotta meg kapuit a VI. kerületi Vörösmarty utca 32.-ben. A spanyol nyelv és kultúra fellegváraként működő intézmény igazgatójával, Javier Valdivielsóval beszélgettünk az évforduló alkalmából, és adunk hírt a fergetegesnek ígérkező, 2024. június 15-i, Hunyadi téri ünnepi buliról.
A budapesti Cervantes Intézet 2004. szeptember 8-án Fülöp trónörökös – a jelenlegi király – jelenlétében nyílt meg a spanyol nagykövetség alárendeltségében. A huszadik születésnapját ünneplő kulturális központ a nemzetközi Cervantes Intézet hálózatának magyarországi tagjaként a VI. kerületi Vörösmarty utca 32. szám alatt működik a mai napig, a spanyol nyelv és kultúra magyarországi hídfőállásaként.
Ha az ember belép a Cervantes Intézet terézvárosi épületébe, és lefelé kezd baktatni a csigalépcsőn, nem tudja nem észrevenni a falon csigavonalban futó idézetet: „La libertad, Sancho, es uno de los más preciosos dones que a los hombres dieron los cielos.” Magyarul:
„A szabadság, Sancho, az egyik legdrágább adomány, amit az egek az embereknek ajándékoztak.”
A mondat természetesen az elmés nemes Don Quijote de la Mancha szájából hangzik el, címzettje pedig Sancho Panza, a búsképű lovag földhözragadt, kissé együgyű csatlósa. Aligha létezik tömörebb és kifejezőbb gondolat, amely összefoglalná a spanyol néplélek mibenlétét.
Persze nem azért ültünk le interjút készíteni Javier Valdivielso Odriozolával, az intézet igazgatójával, hogy a cervantesi életművet taglaljuk – bár az sem lenne haszontalan foglalatosság –, hanem inkább a huszadik évforduló megünnepléséről és az intézet tevékenységéről beszélgettünk.
Természetesen a spanyol nyelv és a kultúra nem húsz évvel ezelőtt, a Cervantes Intézet budapesti központjának megnyitásával jelent meg Magyarországon
– kezdte a baszk származású, San Sebastian-i születésű intézményvezető. – Legfontosabb küldetésünk a spanyol nyelv oktatása, évente csaknem kétezren tanulják Cervantes nyelvét az intézményünkben. Amikor 2004-ben megalakultunk, jómagam a madridi, központi Cervantes Intézetben dolgoztam, majd a szófiai intézet éléről kerültem a budapestiére. Az, hogy a spanyol állam mekkora jelentőséget tulajdonított a húsz évvel ezelőtti budapesti eseménynek, azt bizonyítja, hogy jelen volt Fülöp trónörökös, a későbbi király.
Úgyhogy ma már jól ismer bennünket a budapesti publikum, és ezzel párhuzamosan jobban ismeri a spanyol kultúrát és nyelvet is, mint azelőtt.”
Apropó spanyol nyelv: a pandémia óta nemcsak jelenléti nyelvoktatás folyik, hanem online is, aminek köszönhetően egyre több tanulóhoz jut el a spanyol, amely manapság nem kevesebb mint huszonegy ország hivatalos nyelve. 1991, a Cervantes Intézet megalakulása óta ez az intézmény legfőbb missziója. Megemlítendő, hogy nem csupán a spanyolt, vagyis a castellanót tanítják nálunk, hanem Spanyolország további nyelveit, a katalánt, a baszkot és a galíciait, vagyis a portugálra erősen hasonlító gallegót is. Továbbá, ami a kultúrát illeti, nemcsak a spanyol, hanem a világ összes spanyol nyelvű, nagyrészt latin-amerikai országának kultúráját is terjesztik és népszerűsítik.
A latin-amerikai országokban beszélt spanyol 97 százalékban megegyezik a castellanóval, csak a hangsúlyokban és egynémely mássalhangzó kiejtésében van eltérés, a 3 százalékos különbség pedig az egyes országok helyi sajátosságaiból adódik – taglalta az igazgató a világszerte elterjedt spanyol nyelv sokszínűségét. – Kedden volt egy perui napunk, elemeztük Mario Vargas Llosa legújabb regényét, amelynek Le dedico mi silencio a címe, és felolvasást is tartottunk a könyvből. (Még nem fordították magyarra, talán ezzel a címmel lehetne átültetni: Neki ajánlom a hallgatásomat – a szerk.) Ja, és a könyvismertető után egy kis koncertet tartottunk a perui kreol muzsikából.
Az intézetben jelenleg is látogatható kiállítások közül kiemelkedik a Nicolás Muller, azaz Müller Miklós fotóművész munkásságát bemutató tárlat. Az 1913-ban Orosházán született fotográfus élete szervesen illeszkedik a Brassaï-, Juan Gyenes-, Robert Capa-, Korniss Péter-vonulatba, vagyis a legnagyobb magyar fotográfusokkal említhető egy lapon. A zsidó származású Muller a második világháború, a nácizmus térnyerése elől menekült béke és szabadság után kutatva, élete és szakmai útja szülőhazájából Franciaországba, Portugáliába, Marokkóba és Spanyolországba vitte.
A Müller Miklós. Vizuális utazás Szegedtől Spanyolországig című kiállítás azokat a fényképeket mutatja be, amelyeket Gonda Géza Tamás kapott a 80 éves Müller Miklóstól 1993-ban, Orosházán, a Göncz Árpád köztársasági elnök által megnyitott kiállítást követően.
Miközben gyönyörködtünk Nicolás Muller fotóiban, szóba került Senor Valdivielso gyermekkora is.
Baszkföldön születtem, San Sebastiánban, az anyanyelvem nem a spanyol, hanem a baszk, a mi nyelvünkön az euskara. Baszk óvodába is jártam, szóval perfekt vagyok a mi kis régiónk nyelvéből. Imádom a baszk konyhát és futballt, szenvedélyes Real Sociedad-szurkoló vagyok. Hatodik helyen végeztünk a bajnokságban, indulunk az Európa-ligában! Roppant büszke vagyok rá, hogy öt Real Sociedad-játékos került be az Európa-bajnokságon szereplő spanyol válogatottba: Alex Remiro kapus, továbbá Robin Le Normand, Martín Zubimendi, Mikel Merino és Mikel Oyarzabal – mondja átszellemült arccal a lokálpatrióta igazgató.
Végezetül természetesen szóba került a 2024. június 15-i, szombati Hunyadi téri rendezvény, amely felveri majd Terézváros csendjét.
Szombaton ingyenes bulival várjuk a spanyol kultúra és gasztronómia szerelmeseit – említette az igazgató.– Jankovics Betti és Bózsa Anikó interaktív flamencoműsorával kezdődik a műsor, majd úgynevezett sevillanas workshop indul Alex Torres gitár-, Váncza Dominika ének-, valamint Bózsa Anikó taps- és cajónkíséretével. Lesz itt reggaeton, salsa, bachata, vagyis felvonul az összes latin-amerikai műfaj, de fellép a híres kasztíliai duó, a Fetén Fetén is, amelynek zenéje a spanyol népzene elemeire épül, tolmácsolásukban megismerhetjük az Ibériai-félsziget ritmusait.
És közben természetesen megismerkedhetnek az érdeklődők a hispán gasztronómia remekeivel is.
(Borítókép: Javier Valdivielso, a Cervantes Intézet igazgatója. Fotó: Papajcsik Péter / Index)