Te csak házasodj, boldog Ausztria! – mindannyian megtanultuk a középiskolában, hogy a Habsburg-ház hatalmi politikája a jól megkötött házasságokon és az így kialakuló kapcsolatokon alapult. Többféle szempont játszott szerepet abban, hogy kit kivel kötöttek össze – a szerelem nem tartozott ezek közé. Hogy mi jelentett ez a valóságban, hány boldogtalan vagy tragikusan végződő házasságot tudhat magáénak a dinasztia, az kiderül az ausztriai Schloss Hof kastélyban 2024. november 9-ig látogatható Császári esküvők című kiállításon is, de a vidéki kastélyegyüttesbe nem csak emiatt érdemes ellátogatni.
A vidéki kastélyok sokszor érdekesebbek, mint a legismertebb, legnépszerűbb és legpompázatosabb paloták. Egyrészt mert az uralkodócsaládok tagjai ide vonultak vissza a világ szeme elől, és hátrahagyva az udvari etikettet jóval felszabadultabb, kötetlenebb életet élhettek, ezért egy vidéki uradalom falai titokzatosabb történeteket őriznek. Másrészt a kevésbé felkapott helyeken nyugodtabban el tudunk merülni az épületek és a birtok szépségében, bele tudunk helyezkedni hajdani lakóinak életébe.
Schloss Hof, Ausztria legnagyobb vidéki kastélyegyüttese, Savoyai Jenő herceg egykori vadászkastélya, később Mária Terézia vidéki rezidenciája volt. A Weinviertel borvidék egyik csücskében, a Duna és Morva folyók szögletében – Pozsonytól egyébként alig néhány kilométerre – található birtok felújítva, teljes fényében tündökölve várja látogatóit.
A Budapesttől csupán két és félóra autóútra található, gyönyörű teraszos barokk kerttel és hangulatos vidéki birtokkal rendelkező kastély gyerekekkel is megér egy kirándulást, hiszen miután végigmentünk a szobákon, termeken, beülhetünk egy kávézóba, étterembe, és sétálhatunk is: a pázsiton szaladgáló védett ürgék, a fehér szamarak vagy a négyszarvú kecskék, amelyek a világon is csak korlátozott mennyiségben fordulnak elő, a legkisebbeknek is tetszeni fognak.
A kastély termei eredeti berendezésükkel – például a magas, baldachinos franciaágyakkal vagy a fürdőszoba előtti kor tisztálkodóeszközeivel – bepillantást engednek a XVIII. század mindennapjaiba, és minden évben különleges kiállításnak adnak helyet. A kastély állandó tárlata magába foglalja a császári lakosztályok és a díszterem mellett azt a mesébe illő barokk kápolnát is, ahol például Mária Terézia császárné kedvenc gyermeke, Mimi, vagyis Mária Krisztina házasodott. A 2024-es év nagy meglepetése azonban az az időszaki kiállítás, amely Császári esküvők címmel november 9-ig látogatható.
Bella gerant alii, tu felix Austria nube – Háborúskodjanak mások, te csak házasodj, boldog Ausztria! Ez az ismert mondás jellemezte a Habsburgok házasságpolitikáját, hiszen egy házasság az uralkodóházaknál egyébkén sem csupán két ember szövetsége volt, hanem két dinasztiáé. A házassági kort elérő gyermekek a politika eszközévé váltak, és, kevés kivétellel, nem nagyon volt beleszólásuk a párválasztásba. A különleges időszaki kiállítás ezen esküvők különböző aspektusait mutatja be az udvarlástól egészen az özvegységig, és megtudhatjuk azt is, hogy a hihetetlen részletességgel kidolgozott, bonyolult ünnepségek mögött milyen sorsok rejtőznek.
Az, hogy boldogok legyenek, nem volt fontos, az viszont annál inkább, hogy fiúgyermek szülessen a házasságból.
Az mindenesetre tény, hogy a közel két évszázad alatt kötött 110 házasságból mindössze 42 érte meg a 25. évfordulót. A legutolsó császári esküvő Károly főherceg (a későbbi IV. Károly, a Habsburg-Lotaringiai-ház utolsó uralkodója) és Zita hercegnő 1911-ben történt egybekelése volt. A kiállítások már magyar tárlatvezetéssel is megtekinthetők, amit érdemes is igénybe venni, hiszen nagyon sok érdekes részletet megtudhatunk arról, hogy kik voltak az álompárok, milyennek kellett lenni az ideális menyasszonynak és vőlegénynek, s hogyan zajlott egy császári esküvő, amely a Habsburg-ház hatalmát és méltóságát volt hivatott szolgálni.
Miután végigmentünk a fényűző kastélytermeken, sétáljunk ki a szobrokkal, szökőkutakkal, fasorokkal, tízezernyi virággal díszített franciakertbe, de a majorságot se hagyjuk ki, hiszen gazdag állatvilága, élményösvényei, kalandjátszóterei, állatsimogatója tökéletes családi kikapcsolódást nyújt. Ugyanezzel a belépőjeggyel meglátogathatjuk a közeli Niederweiden vadászkastélyt is, amely egy romantikus francia villához hasonlatos, és az időszaki kiállítás másik része itt található Egy ok az ünneplésre címmel.
A több mint 70 hektáros terület, a felújított barokk kastély és a hozzá tartozó, egyedülálló birtok, valamint a látványos teraszos barokk kert olyan, mint valami történelmi díszlet, és ma már autentikus egységet alkot.
A birtokot 1725-ben vásárolta a népszerű és roppant gazdag Savoyai Jenő herceg, és a kor leghíresebb udvari építésze, Johann Lukas von Hildebrandt tervei alapján vadászkastélyt építtetett magának. Az épület körül egyedülálló kertet alakítottak ki, az északi részén pedig majorságot hoztak létre, amelynek fő célja a birtok gazdasági ellátása volt.
A gazdasági kiszolgáló helyiségeket föld alatti járat kötötte össze a kastéllyal, ezen az alagúton ma is végigmehetünk.
A herceg halála után az örökösöktől 1755-ben vásárolta meg a birtokot a Habsburg császári család. Schloss Hof Mária Terézia és férje, Lotaringiai Ferenc István kedvelt tartózkodási helyszíne volt. Az épület a mai formáját az 1770-es átépítéskor nyerte el késő barokk, klasszicista stílusban. Az uralkodónő és fia, II. József császár után a Habsburgok elveszítették érdeklődésüket a kastély iránt, majd Ferenc József 1898-ban katonai lovasiskolát költöztetett az épületbe.
A Monarchia felbomlása után a birtok állami tulajdonba került, és továbbra is katonai igazgatás alatt maradt. Az Anschluss után a német Wehrmacht, majd 1945-ben a szovjet Vörös Hadsereg katonái költöztek be az ingatlanokba, majd a szovjetek távozása után a birtok pusztulni kezdett. Az átfogó felújítási munkálatok csak 2001-ben kezdődtek el. 2012-ben az irányítást és a birtok kezelését a Schönbrunn Group társaság vette át, a birtokot ma is ők üzemeltetik.
A máig élő barokk vidéki pompáját kocsikázással is megkoronázhatjuk – és akkor valóban úgy érezhetjük magunkat, mint Mária Terézia idejében.
(Borítókép: Schloss Hof)