Eseménydúsra sikeredett az idei Múzeumok Éjszakája 2024. június 22-én. Elképesztő módon felpezsdült az élet Budapesten, mindenhol mosolygó és kultúrára éhező embereket lehetett látni. Egészen véletlenül belefutottunk abba a programba is, ahol ingyenbort adtak.
Üzenetet küldtünk a Marsra, de fogalmunk sincs, hogy mit. Mindezt a Műcsarnokban tettük, este fél 10-kor. A helyzet önmagában szürreális, mégis megtörtént, méghozzá az idei Múzeumok Éjszakáján.
Az év egyik legizgalmasabb kulturális programján jártunk, nem is egy helyszínen. Az estét a Vajdahunyad várában kezdtük, és már a bejáratnál sejtettük, hogy nem mi leszünk az egyedüli látogatók. Rengetegen voltak a Magyar Mezőgazdasági Múzeum előtt is, hát még odabent. Amint beléptünk, megütötte a fülünket a zene, mi pedig el is indultunk az irányába. A Harmadik Figyelmeztetés nevű színészzenekar akusztikus formációja szolgáltatta a muzsikát, amit ülve és állva is hallgatott a közönség.
A múzeumnak teljesen más hangulata volt este kivilágítva, főleg, mivel gyönyörű csillárok égtek. Miközben néztük a kiállítást, egészen véletlenül hozzácsapódtunk egy borokról szóló tárlatvezetéshez. Nagy József, a szőlészeti és borászati gyűjtemény vezetője mesélt nekünk a borkészítésről. A programmal nagy szerencsénk volt, ugyanis a pincében három-négy Celsius-fokkal hidegebb volt, ez pedig nagyon sokat számított, mivel több mint 30 Celsius-fok volt kint és a múzeumban is. Amint leértünk, mindenkit megkínáltak egy pohár borral. Kétféle fehér és egy rozé közül lehetett választani, a fehér el is fogyott.
A hatalmas hőség sem tántorította el a múzeumlátogatókat, akik minden helyszínen szép számban jelentek meg, az egészen kicsiktől az idősebbekig. A Budapest Pride résztvevői közül is sokan mentek múzeumba, jó néhány szivárványszínű ruhadarabot lehetett látni az egész este során.
A Vajdahunyad vára után átsétáltunk a Szépművészeti Múzeumba, ahol szintén zene szólt. A Fine Art Jazz Group négyórás koncertjébe hallgattunk bele. Az emberek borozgattak, lehetett vásárolni szendvicseket is, jóval lazább volt a hangulat, mint szokott lenni az intézményekben. Annyival lazább, hogy a Barokk Csarnokban egy nagy kivetítőn még az Eb-meccseket is vetítették. Érdekes volt látni, hogy most, amikor egész Európa focilázban ég, akkor sem teltek meg az ülőhelyek, jóval többen nézték a falakon lógó festményeket, miközben Belgium és Románia küzdött a pályán.
A Szépművészeti előtt beszélgettünk két szolnoki fiatallal, akik elmondták, csak azért jöttek Budapestre, hogy múzeumokat látogassanak. Ugyan Szolnokon is megmozgatja a program az embereket, de a fővárosban jóval több helyszín van, ahova el lehet menni. Egyikük elmondta, hogy számára az első Múzeumok Éjszakája viszi a pálmát. Akkor a Hadtörténeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Múzeumot látogatta meg, és úgy gondolja, sokkal oldottabb volt a hangulat.
Mivel a Hősök terénél voltunk, hiba lett volna kihagyni a Műcsarnokot, szóval be is mentünk, és nem bántuk meg. Az építészeti kiállításon olyan dolog történt velünk, amire nem számítottunk. Kaptunk két kis üveglapot és egy filctollat, és legalább három olyan szimbólumot kellett lerajzolni, amit a kiállításon látunk. Ennek eleget is tettünk, majd amikor mondtuk, hogy készen vagyunk, odakísértek minket a falhoz, és egy telefonnal megvilágítva „elküldték a Marsra”. Hogy mit jelent az, amit rajzoltunk, arról fogalmunk sincs, de nemhogy mi, a Voyager sem kapott választ, szóval ez igazából mindegy is.
A Magyar Zene Házában hatalmas buli volt, ugyanis a külső részén DJ Palotai-emlékestet tartottak, amelyen rengetegen vettek részt. Ahogy Majka mondaná, mindenki táncolt. Bent megnézhettük a Dívák & Ikonok kiállítást, ahol Elton John, Freddie Mercury, Prince, Tina Turner, Adele, Whitney Houston és Billie Eilish ruhái is láthatók. Az egyik legérdekesebb darab kétségkívül a hatalmas vaginát ábrázoló estélyi, amelyet Janelle Monáe viselt.
Útközben megtudtuk, hogy korábban hatalmas sor volt a Robert Capa Központ előtt, úgyhogy úgy döntöttünk, ott zárjuk az esténket. Olyannyira éjjeli baglyok voltunk, hogy mire odaértünk, bezárt. Kicsit csalódottak voltunk, de eszünkbe jutott a rengeteg élmény, amivel az este során gazdagodtunk – és amivel Csőre Gábor, az esemény védnöke is elégedett lehetett –, így mosolyogva indultunk az éjszakai buszok irányába.
(Borítókép: Műcsarnok. Fotó: Tövissi Bence / Index)