Egy filmsztár, akit egy ruhadarab tett híressé. Ez nyilvánvaló túlzás, hiszen Columbo is inkább a sajátos, idegőrlő nyomozási stílusáról és a csavaros észjárásról ismert, semmint a ballonkabátjáról, és Peter Falk ezenkívül is számos jelentős filmben játszott, de az kétségtelen, hogy a világosbarna, gyűrött átmeneti kabát és a félrecsúszott kravátli mindenkiben megmaradt. Peter Falk 1927. szeptember 16-án született és 83 évesen, 2011. június 23-án halt meg: halálának napján kvízzel emlékezünk rá.
Hároméves volt, amikor eltávolították a jobb szemét, és kivehető üvegszemet kapott. Ebből soha nem csinált problémát, sőt időnként meg is tréfálta a környezetét. Kamaszként egy baseballmérkőzésen például kiállította a játékvezető, amire Falk kivette az üvegszemét, átnyújtotta neki és azt mondta: „Próbáld ezzel.”
Művészi pályája során olykor diszkrimináció érte a hiányzó szeme miatt. A Columbia Pictures igazgatója például állítólag ezzel a felkiáltással utasította el:
Ennyi pénzért kétszemű színészt is kaphatok!
Sokan azonban kifejezetten vonzónak találták különös tekintetét, ami a pályája során mintegy a védjegyévé is vált.
Peter Falk színészi pályáját kétségkívül a rosszul öltözött és látszólag nehéz felfogású nyomozó, Columbo alakja határozta meg: megformálásáért Emmy- és Golden Globe-díjat is kapott. A sorozatban a hadnagy mindig csak emlegette a feleségét, aki azonban soha nem jelent meg. A színész valódi felesége azonban több epizódban is játszott – az alábbi videó ezeket a jeleneteket gyűjtötte össze.
Peter Falk a Columbo-sorozat mellett felbukkant filmvígjátékokban, háborús filmekben, de a független- és művészfilmes világban is jelen volt. 1965-ben Jack Lemmonnal, Tony Curtisszel és Nalatie Wooddal játszott együtt egy őrült autós vígjátékban. A háborús filmjeiből meg kell említeni a Keletre mentek (1964) című szovjet–orosz koprodukciót, az 1968-as Anzio című olasz–amerikai film a második világháború egyik legnagyobb emberveszteséggel járó csatáját elevenítette fel, a Sydney Pollack rendezte Vártorony (1969) pedig – az Oscar-díjas Burt Lancesterrel – az ardenneki csata idején játszódik.
Falk a híres színész és független filmes rendező, John Cassavetes négy filmjében is szerepelt, köztük az Egy hatás alatt álló nő (1974) című lélektani drámában, amelyben a feleségével és a feleségéért küzdő férjet alakítja. Időrendben ezután következett a neves nyomozókat kiparodizáló Meghívás egy gyilkos vacsorára (1976) című film, amelyet Robert Moore rendezett és Neil Simon írt.
A független- és művészfilmes szerepei közül kiemelkedik a Berlin felett az ég (1987), Wim Wenders filozofikus, spirituális szerzői filmje, amely
a még kettészakított Berlinben játszódik.
Ebben, ahogy Robert Altman A játékos (1992) című filmjében is, Peter Falk saját magát alakítja. Kétszer jelölték Oscar-díjra férfi mellékszerepért, 1961-ben a Murder, Inc. című gengszterfilmben, 1962-ben pedig az Egy maroknyi csoda című moziban nyújtott alakításáért, de ezt a filmes kitüntetést egyszer sem kapta meg.
Peter Falkot második felesége élete végéig ápolta, a legendás színész 83 évesen, 2011. június 23-án halt meg: ezen a napon kvízzel emlékezünk rá.