A fesztiválszezon az európaiak ötödét képes megmozgatni. A magyarokat valamivel jobban, de ők sem szívesen engednék egyedül fesztiválozni a fiatalokat 17 éves korukig – derül ki az Ifjúságkutató Intézet legújabb nemzetközi kutatási eredményeiből.
A fesztiválozás továbbra is főleg a fiatalok elfoglaltsága Magyarországon: saját bevallásuk szerint az elmúlt egy évben legnagyobb arányban a 18–29 évesek vettek részt fesztiválokon (36 százalék) – közülük 10 százalék többön is. Érdekesség, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a nagyobb településeken élők nagyobb arányban fesztiváloztak 2023-ban – áll a lapunkhoz eljuttatott közleményben.
Az Ifjúságkutató Intézet összesen 12 nemzetre (Magyarország, Horvátország, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Montenegró, Románia, Szerbia, Bulgária, Észak-Macedónia) kiterjedő kutatásából megállapítható, hogy e Közép-Európai országokban a megkérdezettek átlagosan 17 éves korukban engednék el először egyedül fesztiválozni a fiatalokat.
Több európai fesztiválra már 16 évesen is be lehet menni kíséret vagy szülői engedély nélkül, azonban 16 éves korig a magyarok 32 százaléka, míg 17 éves korig 42 százalékuk engedné csak el a fiatalokat egyedül.
A magyar válaszadók több mint fele (58 százalék) vélte úgy, hogy csak 18 éves kortól engedhető el valaki felnőtt kíséret nélkül.
A kutatásból kiderül, Ausztriában hagynák a legnagyobb mértékben a 17 év alattiakat fesztiválozni (45 százalék), míg Horvátországban a legkisebb arányban (13 százalék). Montenegróban voltak a legtöbben azok, akik először csak 18 év felett engednék el a fiatalokat fesztiválozni (68 százalék), míg Ausztriában bíztak meg leginkább a 18 év alattiakban: a megkérdezettek 64 százaléka ugyanis már felnőttkoruk betöltése előtt is elengedné őket kíséret nélkül.
Az elmúlt évhez képest (20 százalék) valamivel több magyar tervezi, hogy idén részt vesz valamilyen hazai fesztiválon (22 százalék). A vizsgált 12 ország közül a legnagyobb különbség az előző évi és az idei tervezett részvétel között Montenegróban volt, ahol kisebb arányban terveznek 2024-ben fesztiválozni (23 százalék), mint ahányan voltak az elmúlt évben (35 százalék).
Összesen még öt ország esetében mutatkozott meg hasonló tendencia: Észak-Macedóniában, Bulgáriában, Romániában, Szerbiában és Ausztriában. Szintén hat országban viszont, a tavalyi évhez képest, többen szeretnének fesztiválozni idén – a magyarok mellett csehek, horvátok, lengyelek, szlovákok és szlovénok nyilatkozták ugyanezt.
A kutatás alapját képező adatfelvétel 2024 tavaszán készült összesen 12 ezer, országonként 1000 fős reprezentatív mintával. Az adatfelvételt Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER készítette az Ifjúságkutató Intézet számára.