Indonéziában az európai barlangrajzoknál is régebbi ábrázolásokat fedeztek fel indonéz és ausztrál tudósok. Ez a felfedezés akár meg is változtathatja az emberi művészeti evolúcióról gondolt eddigi elképzeléseket.
Az indonéz szigetvilág egyik helyszínén, Dél-Sulawesin izgalmas régészeti anyagot találtak ausztrál és indonéz kutatók. A lelet a feltételezések szerint legalább 51 200 éves, ami több mint ötezer évvel lehet több, mint az eddig felfedezett barlangrajzok − osztotta meg a BBC a friss kutatási eredményt.
A festmény négy alakot ábrázol, egy részben nyitott szájú vaddisznót, valamint három emberszerű figurát. Utóbbiak közül a legnagyobbnak mindkét keze kitárt és látszólag egy hosszúkás eszközt tart egyik kezében. A második közvetlenül az állat előtt helyezkedik el, szintén egy bottal a kezében, mely eléri a vaddisznó torkát. Az utolsó alak pedig fejjel lefelé széttárt lábakkal van az állat feje mellett.
Ugyan az első rajzok afrikai leletekhez köthetők, melyek 75-100 000 évesek, azonban ezek még csak geometriai formákat ábrázolnak. Chris Stinger, a londoni Natural History Museum kutatója szerint Afrikában biztosan találhatók barlangrajzok, viszont még nem találták meg őket.
Tíz évvel korábban, 2014-ben a fentebb említett indonéz szigeten már fedeztek fel színes kézlenyomatokat, amivel kiderült, hogy nem Európa az egyetlen helyszín, ahol ilyenek találhatók.
Maxime Aubert, a Griffith University kutatója szerint
A festmény egy teljes történetet mond el. Ez a legrégebbi bizonyíték történetmesélésre. Ez mutatja, hogy az emberek ebben az időszakban is rendelkeztek kapacitással, hogy absztrakt fogalmakról gondolkodjanak.
Ezen kívül úgy véli, hogy ez az alkotás megváltoztathatja az emberi evolúcióról alkotott képünket.