Vendégségben leveszik a cipőjüket a magyarok, de csínján bánnak az ajándékozással – mutat rá az Opinio piackutató reprezentatív felmérése. A többség szívesen átadja a helyet a rászorulóknak és toleráns a köztéri dohányzással szemben, de a késésre adott reakciók már megosztják a közvéleményt.
A felmérésben résztvevők háromnegyede (76 százalék) automatikusan leveszi a cipőjét, amikor vendégségben jár, de sokan (17 százalék) csak akkor hajlandók erre, ha a házigazda is elvárja. Tízből négy (43 százalék) válaszadó szerint minden esetben illik ajándékot vinni a vendéglátónak, viszont többen vannak azok (48 százalék), akik szerint elég csak különleges alkalmakkor készülni egy kis meglepetéssel. A nők szigorúbbak ezen a téren, és jóval többen visznek mindig ajándékot (48 százalék), mint a férfiak (39 százalék).
A megkérdezettek harmada (36 százalék), de leginkább a hölgyek (41 százalék vs. férfiak 32 százalék) vélik úgy, hogy a házigazdának ildomos
legalább egy kis házi süteménnyel vagy ropogtatnivalóval várni a vendégeket.
Jóval kisebb arányban vannak azok, akik főtt ételre számítanak (17 százalék), sőt negyedük beéri egy kis bolti snackkel (27 százalék) is, és akadnak olyanok, akik még ennyit sem várnak el a vendéglátótól (20 százalék). Az iskolázottságtól is nagyban függ, hogy mi kerül vendéglátáskor az asztalra. Míg a 8 általánost végzettek több mint negyede (29 százalék) szerint legalább egy főtt fogással érdemes készülni, addig a diplomások alig tizede (9 százalék) vélekedik így.
Az 50–59 éves korosztályból szinte mindenki (92 százalék) köszön a szomszédainak a liftben, a lépcsőházban vagy az utcán, még akkor is, ha egyébként nincsenek beszélőviszonyban, míg a fiatalabb korosztályokra ez kevésbé jellemző (80 százalék).
Az általános vélekedéssel ellentétben a fővárosban élők ugyanolyan arányban előzékenyek (84 százalék) a köszönést tekintve, mint a vidékiek.
A magyarok többsége (54 százalék) saját bevallása szerint átadja a helyet az idősebbeknek, a kisgyerekeseknek és a várandósoknak a tömegközlekedési eszközökön, míg minden tizedik (8 százalék) honfitársunk legfeljebb akkor, ha megkérik rá. A válaszadók több mint fele (52 százalék) csak sürgős esetben telefonálna nyilvános helyen, erre a nők érzékenyebbek (56 százalék), mint a férfiak (48 százalék).
A közterületi dohányzással kapcsolatban meglehetősen toleránsak az emberek (53 százalék), amíg nem az arcukba fújják a füstöt. A kutatásban részt vevők kétharmada (67 százalék), különösen a tinédzserek (16–19 év, 80 százalék) szerint
teljesen elfogadott az orrfújás is nyilvános helyen.
A késés megítélése azonban már némileg megosztja a társadalmat, mivel közel felük szerint (47 százalék) mindig meg kell indokolni, miért nem ért oda pontosan az illető, miközben hasonló arányban vannak azok (43 százalék) is, akik szerint erre csak akkor van szükség, ha sokat kellett várni a másik félnek. A férfiak között majdnem duplája azok aránya (12 százalék), akik szerint még jelentős késés esetén sem szükséges magyarázatot adni, mint a nők körében (7 százalék).
A sorban állás etikettjét firtató kérdés is törésvonalat jelent a válaszadóknál, mivel tízből négy résztvevő (43 százalék) szerint egyáltalán nem illik megkérdezni az előttünk állót, hogy megelőzhetjük-e, de szinte ugyanannyian (40 százalék) vannak azok, akik szerint igen, ha jó indokkal tesszük.
A felmérés az Opinio piackutató applikációval készült 2024. március 12–17. között, 1037 fős mintán. A fent bemutatott eredmények országosan reprezentatívak a 16–59 éves, okostelefonnal rendelkező lakosságra kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely településtípusa és régiója szerint. A felmérés statisztikai hibahatára 3,1 százalék, azaz a fent bemutatott százalékos eloszlások maximum ennyivel térhetnek el attól, amit a teljes magyar lakosság lekérdezése eredményezett volna.