Miért ekézte Che Guevara Argentína első női politikusát? Megtudtuk a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, hiszen a Győri Nemzeti Színház bemutatta az Eva Perón életéről szóló Evita című musicalt. Az előadás jobb volt, mint amekkora sikert aratott. A színészek a maximumon teljesítettek, valami mégis félrecsúszott.
A sztorit mindenki ismeri, egész Argentína szimbólumává vált a fiatal lány, aki a nyomorból érkezett. Bár nem ő volt az elnök, mégis ő irányította az országot. Eva Perón halála után a teljes nemzet gyászba borult, pedig sokan megkérdőjelezték életútját, tetteinek helyességét. Története nem csak a dél-amerikai ország emlékezetében él, az egész világon ismert lett, amihez jelentősen hozzájárult Andrew Lloyd Webber klasszikusa, az Evita, amit a Győri Nemzeti Színház ismét színpadra vitt, és telt ház előtt játszott a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Magyarországon már többször is bemutatták a művet, legyen szó a Rock Színház 80-as évekbeli előadásáról vagy a 2016-ban szintén a Margit-szigeten előadott verzióról, amit végül a Szegedi Nemzeti Színházban lehetett megtekinteni.
A forró júliusi estén egyértelművé vált, hogy az Evita egy különleges darab. Andrew Lloyd Webber és Tim Rice, mint szinte kivétel nélkül, remekművet alkotott. Nem állíthatjuk, hogy egy minden pillanatban könnyen emészthető alkotásról lenne szó, de a zene és a szöveg is kiemelkedő musicaltörténeti és egyetemes szempontból. Ahhoz, hogy a hazai közönséghez eljusson a darab, jelentősen hozzájárult Miklós Tibor, aki nemcsak egyszerű szövegíró, hanem költő is volt. Ahogy A Nyomorultak, a Jézus Krisztus Szupersztár, a West Side Story vagy Az Operaház Fantomja magyar szövegét is neki köszönhetjük, az Evitát is ő fordította.
Az előadás rendhagyó módon kezdődött, 20:15 körül bemondták, hogy a telefonok bekapcsolva maradhatnak, és nyugodtan lehet fényképeket és videókat készíteni, majd kezdetét vette az előadás korábban nem látott változata. A mű egy különleges, nyomasztó requiemmel kezdődik, miközben a színpadon a főszereplő, Eva Perón temetését láthatjuk, a háttérben pedig eredeti archív felvételeket a szertartásról. A komor hangulatot hamar feloldja a darab fő zenei motívumának latinos változata, és megjelenik Che, akit Szemenyei János alakított a tőle megszokott zsenialitással és profizmussal, a belőle áradó energia egészen különleges. Olyan érthetően és átéléssel narrálta és énekelte végig a történetet, hogy azt kell mondanunk, világszínvonalú teljesítményt nyújtott. Che karaktere az objektív mesélés mellett gyakran negatívan nyilvánul meg a főhősnőről, például a
k*rvából szent lett, ez manapság így van jól
sorral is.
Eva Perón személyi kultusza megkerülhetetlen Argentínában. A musical a milliók által imádott, ám sokak által megvetett politikai vezető rövid, de annál tartalmasabb életútját mutatja be tökéletes drámaisággal. Végigkövethetjük, ahogy a nyomorból érkező, céljai elérése végett temérdek férfival háló fiatal lány megvalósítja álmait, az ország legbefolyásosabb nőjévé válik, aki rengeteget tesz a szegényebb rétegek megsegítéséért. Ezt nemcsak a rengeteg dal és a szöveg, hanem a látvány is nyomatékosítja. A főszereplőnő megállás nélkül váltogatja a ruhákat, szinte dalonként egy teljesen másik jelmezben lép a színpadra.
Madonna, Kováts Kriszta, Malek Andrea és Radnay Csilla után a mostani előadásban Eva Perónt Horváth Mónika alakította, akinek akkora hangja van, hogy ha a Margitszigeti Szabadtéri Színpadnak lenne plafonja, tuti leszakadt volna. A kegyetlenül nehéz dalokban is bizonyította tehetségét, amit a közönség hatalmas ovációval fogadott. A fiatal színésznő előtt hosszú karrier állhat a magyar színházak színpadain, amihez az Evita címszerepe nagy löketet adhat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a színésznőnek nem volt könnyű dolga, mert a lépcsőzés és a különböző koreográfiák mellett sokszoros koncentrációt igényel a nehéz dalok éneklése. Úgy kell elképzelni, mintha egy orvosnak
úgy kellene műtenie, hogy közben szobabiciklizik.
A céltudatos Evita – ahogy a nép nevezte – Augustin Magaldi énekes mellett tör ki a nyomorból, és utazik el Buenos Airesbe, később pedig eljut a hatalmas befolyással bíró Juan Domingo Perón mellé, akiből elnök lesz, Eva pedig az első női politikussá válik Argentína történelmében. Magaldit Fejszés Attila, Perónt Nagy Balázs keltette életre, azonban karaktereik nem voltak átütő erejűek, pedig a két színész mindent megtett érte. Többször is indokolatlan koreográfiákkal tűzdelték a darabot, ami elvett a jelenetek fajsúlyosságából. Ahol helye volt, remekül passzolt a látképbe.
Bár igencsak be lehet fürdeni azzal, ha vetítés megy egy produkció hátterében, a mostani előadáson harmóniában volt azzal, ami a színpadon történik, valamint a minimális, de látványos díszletekkel is. Silló István vezényelt az este folyamán, az élő zenét pedig a Győri Nemzeti Színház zenekara szolgáltatta. A színészek és a zenészek remekül működtek együtt. Az 1900-as évek elejét és közepét tökéletesen életre keltették a jelmezek, ezzel is alátámasztva, hogy egy profi produkcióról beszélhetünk.
Az előadást Bakos-Kiss Gábor rendezte, akinek van érzéke ahhoz, hogyan kell hozzányúlni egy ekkora volumenű műhöz, de volt már olyan Evita, ami sokkal átütőbb sikert ért el. Ennek ellenére egyáltalán nem állítjuk, hogy egy rossz előadást láttunk. Nem tudhatjuk, hogy hányan ismerték már korábban is a musicalt, könnyen lehet, hogy a közönségnek manapság valami egészen másra van igénye.