Reneszánszát éli az élfestés és élnyomtatás divatja. Ahogy a könyvek lapjaira varázsolt minták kezdtek elterjedni, sokan gyűjtésbe fogtak, kutatva ezeket a különleges, látványos kiadásokat. Annak jártunk utána, hogy miként van jelen a hazai könyvpiacon ez több száz éves hagyomány, és mekkora sikert aratnak a különleges példányok az olvasók körében. Kérdéseinkre a 21. Század Kiadó munkatársai, Finy Petra és Udvardi Panna válaszoltak.
Számos módja lehet annak, miként keltsük fel a vásárlók, ebben az esetben az olvasóközönség figyelmét egy friss, vagy épp újra kiadott kötetnél. Többek közt ilyen az elmúlt években elterjedt élfestés és -nyomtatás, ami minden kétséget kizáróan látványos és hatásos megoldás a hazai könyvgyártásban.
Külföldön már évek óta tart a trend, az angolszász országokban főleg limitált kiadásoknál vagy úgynevezett subscription boxokban (könyves előfizetési csomag) találkozhatunk különleges, élnyomtatott kiadásokkal. Ezek általában az eredetitől eltérő, gyűjtői verziók, amit azok is megvesznek, akik előzőleg már beszerezték az adott kötet normál kiadását
– fogalmaz kérdésünkre a 21. Század Kiadó két munkatársa, Finy Petra és a nyomdai részért felelős Udvardi Panna.
Ez a különleges, látványos megoldás nem mai dolog. Már az 1600-as évektől találni olyan példányokat, amelyeknek festett lapszélei páratlanná tették az adott kiadást. Az évek során, a technológia fejlődésének köszönhetően mára rengeteg élnyomtatott példányt állítottak elő az olvasók örömére, ami újfajta divathullámot hozott létre.
Az éldekorálás kétségkívül hatalmas trend lett manapság, míg külföldön ez már jó ideje tart, itthon most van a csúcsán
– fogalmazott a két szakember. Úgy vélik, a 21. Század Kiadó jelentősen kivette részét ennek az elterjedéséből, ugyanis 2021-es Csendélet című kötetükkel hozták köztudatba az élnyomtatást. Külön kiemelik, az élnyomtatás és az élfestés nem keverendő össze, mivel
Az elmúlt három évben e dizájn népszerűsége robbanásszerűen megnőtt itthon. A szakemberek elmondása alapján ez leginkább azon látszódik, hogy eleinte számos kiadó elzárkózott ettől, manapság azonban egyre többen lépnek be erre a piacra, látva az olvasókból kiváltott érdeklődést.
Saját példájukat is elmesélik, miszerint volt olyan kötet, amit az eredeti megjelenés után később újra kiadtak élnyomtatott változatban. Noha az eredeti kötet iránt is volt érdeklődés, az új külsőnek hála megugrott a kereslet iránta. Azóta is csak így adják ki, és az utánnyomott változat évekkel később, az idei ünnepi könyvhéten is a legnépszerűbb darabok egyike volt.
A technológia is igyekszik lépést tartani ezzel az új, növekvő trenddel. Elmondásuk szerint:
Míg eddig egyetlen nyomda volt az országban, amelyik rendelkezett élnyomtatáshoz szükséges géppel, addig mostanra már a többiek is elkezdtek felzárkózni – feltehetőleg azért, mert látják, hogy ez nem hamar múló trend lesz. Mi is ezt érzékeljük, mert az olvasók manapság már nem csak könyvet akarnak venni, hanem könyvtárgyat, ami olvasás után a polc éke is lehet.
Azonban nem célszerű minden példányból élnyomtatott változatot kiadni, ugyanis időben és gyártási költségben is több a végeredmény. A szakemberek elmondása alapján: „Számolni kell azzal is, hogy a próbanyomtatás után korrigálni kell, rosszabb esetben újra kell gondolni az élnyomtatás mintáját, mert kinyomva mégsem mutat olyan jól, vagy éppen foltos az alap. Ilyenkor a nyomda mintát küld az éldekorációból, és utólag lehet még korrigálni. Ezért több időt kell rászánni a produkciós fejlesztésre.”
A másik dolog, amivel érdemes lehet számolni: nem biztos, hogy az olvasóközönség minden célcsoportja izgatottan, érdeklődve fogadja majd az élnyomtatott példányokat. Finy Petra és Udvardi Panna azt is elmondta, hogy amikor kiadói szinten születik döntés arról, hogy egy adott címet élnyomtatott változatban bocsássanak piacra, elsősorban azt vizsgálják, lesz-e elegendő érdeklődés olvasói részről, illetve az adott műfajnál indokolt-e a különleges, látványos forma.
Egy krimit, egy ismeretterjesztő vagy magasirodalmi könyvet, mint mondjuk Paul Auster valamelyik kötete, felesleges lenne éldekoráltan kiadni, hiszen az olvasóikat nem ez fogja érdekelni, talán nem is látnák értelmét. Ellenben egy fantasynél vagy egy gyönyörű borítójú KULT kötetnél szinte első pillantásra nyilvánvaló az egész kiadói csapat számára, hogy ez bizony élfestett kiadás lesz, az olvasók pedig imádják
– fogalmaznak a szakemberek.
Innentől már csupán egyetlen kérdés maradt: elképzelhető-e, hogy legyen olyan pillanat, amikor az éldekorált darabok aránya felülmúlja a klasszikus változatokét? A két szakember szerint ezt legfeljebb találgatni lehet. Ugyanakkor tapasztalataik alapján, látva a hatalmas és egyre növekvő érdeklődést, egyáltalán nem tartják elképzelhetetlennek.
(Borítókép: Udvardi Panna)