Bár a szakszervezetek a sztrájkot követően békejobbot nyújtottak, azt a főigazgató – mint később kiderült – csupán látszólag fogadta el – ezt írta az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete (ODFSZ) abban az Indexhez is eljutott, 2024. július 10-én kelt levélben, amelyben tájékoztatta a tagságot a Magyar Állami Operaház vezetőségével történt érdekegyeztető ülésről. Mint írják, 

azzal, hogy az érdekegyeztető ülés – amelyet többek között az elbocsátások miatt kezdeményeztek a szakszervezetek – nem a múlt héten valósult meg.

Dörgedelem a zenekarnak 

Napirend előtt a szakszervezetek nehezményezték a társulati ülésen történteket, amelyről az Index egy kiszivárgott felvétel alapján elsőként számolt be. Azt nehezményezték, hogy a főigazgató a „közös örömzenélésként” meghirdetett kötelező részvételt tetézte azzal, hogy 

az alkalmat arra használta fel, hogy körülbelül 50 percen át tartó, sértett monológban szapulta a társulatot, amiért egymás iránt szolidárisak voltak, és élni merészeltek alkotmányos jogukkal.

Szóvá tették azt is, hogy a zenekar tagjai „a színpadon ülve voltak kénytelenek végighallgatni a háttal álló főigazgató nekik címzett dörgedelmeit. Sajnáljuk, hogy az eltelt idő alatt nem tartotta szükségesnek az önvizsgálatot, és fel sem merült benne, hogy mi/ki okozta a Magyar Állami Operaház 140 éves fennállásának első olyan sztrájkját, amely miatt előadások hiúsultak meg vagy maradtak el”.

Árulkodó jegytérkép

A korábban beterjesztett napirendi pontokról tájékoztatva az ODFSZ ezt írta: 

• Főző Virág főigazgató-helyettes ígéretet tett arra, hogy a jövőben a kollektív szerződésben foglaltak szellemiségének megfelelően kerülni fogja a vasárnapra kitűzött hangfelvételek elrendelését, és amennyiben erre mód nyílik, a legközelebbi Rigoletto-felvételt is igyekeznek hétköznapra áthelyezni.
• A költséghatékony működés érdekében eddig tett intézkedésekről – az elbocsátásokon kívül – mást nem tudott az Operaház vezetése elmondani. „Álláspontunk ez ügyben változatlan: a tízegynéhány főtől való megválás az Operaház költséghatékony működésére érdemi eredménnyel nem bír. [...] Egyébiránt aggodalmunknak adtunk hangot, hogy az eredeti műsortervhez képest is jelentősen megemelt nyári előadásszám – látva a jegytérképet – a várt nyereség helyett félő, hogy éppen ellenkezőleg, összességében veszteséget fog produkálni.”
• A szakszervezetek továbbá szorgalmazták, hogy a főzeneigazgatói és a zenekari igazgatói pályázatokat mielőbb írják ki.
• A díszítő munkatársak ügyében az Operaház vezetése elismerte, hogy „a vállalt intézkedések még nem realizálódtak”, többek között a díszítő munkatársaknak gyakorta a Munkavédelmi törvényben maximált súlynál többet kell emelniük. A munkáltató vállalta, hogy augusztusig átdolgozzák a színpadtechnológiát, „aminek eredményeképpen a fizikai terhelések a törvényben megszabott szint alá csökkennek”.

Újabb sztrájk

Ezt követően került sor az elbocsátások miatt kezdeményezett kollektív munkaügyi vita első tárgyalására. A szakszervezetek elmondták, hogy korábbi álláspontjuk ez ügyben változatlan. „Amennyiben a munkáltató érveinket és véleményünket továbbra sem veszi figyelembe, és eddigi, az elbocsátásokkal összefüggő intézkedéseiket nem módosítják, úgy szakszervezeteink a munkahelyek védelmének érdekében megállapodásig tartó sztrájkot fognak hirdetni.”

A munkáltató ígéretet tett a szakszervezetek érveinek megfontolására, és arra, hogy annak eredményéről mihamarabb írásbeli tájékoztatást ad. Ezt követően kerül sor az újabb tárgylásra, amely a szakszervezetek reményei szerint megállapodással zárulhat.

Mint korábban megírtuk, kemény hangú levélben kérték számon Ókovács Szilveszteren az elbocsátásokat a szakszervezeti vezetők. Szerintük a mostani felmondások

az elbocsátott munkavállalók zöme pedig olyan kilátástalan élethelyzetbe került, amelynek nyomán egyéni tragédiák bekövetkeztétől is okkal kell tartani. A szakszervezetek az felmondások visszavonását követelték, ennek teljesülésére kezdeményezték a kollektív munkaügyi vitát.

(Borítókép: Operaház. Fotó: Papajcsik Péter / Index)