„Molnár Áron addig nem nyugszik, amíg Vidnyánszky Attilának, a Nemzeti Színház igazgatójának fejét nem látja országnak-világnak tálcán felszolgálva. Bármi áron. Molnár az ATV Egyenes Beszéd című műsorában élesítette a pengét a művelethez, de még társakat keres nyaktilója működtetéséhez. Bodrogi Gyulát, Szarvas Józsefet és Blaskó Pétert szólította meg és szemelte ki magának, hogy átvitt értelemben gondolt és eltervezett nyilvános kivégzéséhez asszisztáljanak” − kezdte publicisztikáját Bognár Zsolt.

A színész szerint Noár olyan megfellebbezhetetlen meggyőződéssel hív mindenkit tetemre, hogy az ijesztő.

„Kezdjük az elején. Se te, se én nem tartottunk gyertyát az ominózus Rómeó és Júlia-előadás sajnálatos balesetekor. Ami lényegi elhangzott a baleset bekövetkezése előtti pillanatról, az az, hogy Horváth Lajos Ottó két kezében tartva Szász Júliát a bepróbált irány helyett másfelé indult el, és bekövetkezett a súlyos sérülésekkel járó zuhanásos baleset. Áron, értetlenkedő visszakérdezésedet és konklúziódat idézem:

A színészeknek meg kell tanulnia használni a díszletet? Horváth Lajos Ottó, ha nem balra, hanem jobbra lép, a színháznak kötelessége megvédenie jobboldalt is és ugyanúgy baloldalt is.

Ugye nem haragszol meg rám, ha én ezt nem így gondolom. Természetesen minden színházi közreműködőnek a maga területén mindent meg kell tennie a balesetek elkerüléséért. De tetszik ez neked, vagy sem, ebbe a körbe mi, színészek is beletartozunk” – jegyezte meg.

A színész is hibázhat

Bár Molnár Áron szerint a színháznak kötelessége védeni a színészeket, Bognár Zsolt úgy látja, egy színésznek igenis kötelessége megtanulni a díszlet összes elemének használatát, és emberként ők is hibázhatnak. 

A zsinórpadlás tonnás díszletelemeinek felhúzásakor, avagy leeresztésekor a színésztől is elvárható, hogy a színpadi változás rendjét betartsa, és abban az esetben, ha ezt elvéti, és baleset történik, akkor teljességgel releváns a védekezése nem a Nemzetinek, de bármely színház vezetésének, hogy az általános és egyoldalúan csak őket terhelő kizárólagos felelősséget ne ismerjék el. Ha ez precedenssé válna, amit te igen-igen vehemensen szorgalmaztál a műsorban, nem lenne színház az országban, aminek vezetését épeszű ember elvállalná. Persze tudom, hogy ebben az esetben Vidnyánszky buktatása mint elsődleges célod szentesíti az eszközt nálad, de forróvérű követelésed, azaz Vidnyánszky eltakarítása a Nemzeti éléről bármely színház egészének működése szempontjából kontraproduktív és végtelenül káros, én így gondolom

– fogalmazott Bognár Zsolt, aki  azt is kiemelte, hogy Vidnyánszky Attila az ATV műsorában hangsúlyozta: a közös felelősség terhét csak Horváth Lajos Ottó esetében tartják megalapozottnak, Szász Júliára, miután őt ölében tartva vitte a színész, értelemszerűen nem vonatkozik a színház ebben a kérdésben foglalt álláspontja.

„Amikor Krug Emília gyakorlati példát hozott, kérdezve téged, hogy a Kezdet vége című előadásban 4 méter magasan egy lámpán hogy vannak biztosítva a színészek a Loupe társulás előadásában, amire te azt válaszoltad, idézlek: 

A Loupe Színházi Társulás két ponton rögzíti azt a lámpát, mert ez a szabályos.

„Szerintem nem a lámpa biztonságos rögzítéséről kérdezett a riporter, hanem a színészek biztonságáról, akik abban a magasságban játsszák a szerepüket az előadásban, de ezen lépjünk most túl nagyvonalúan. Erre mondják azt, hogy ügyes témahárítás. Sebaj, majd legközelebb jobban figyelsz arra, hogy mit is kérdeztek tőled” − írta Bognár Zsolt.

Áron! Egyetlen színházban sem kell megvárnunk, hogy valaki meghaljon, ahogy vészjóslóan sugalltad, hidd el, senkinek nincs ilyen szándéka, de már megbocsáss, hogy jössz te ahhoz, hogy amolyan »three in one« szerepben tetszelegj, és szakértőt játsszál, meg ügyészt, aki vádol, és még bírót is, aki ítéletet hirdet? A kártérítések sajátja, hogy a felek között ajánlatok jönnek-mennek, és ha nincs közös megegyezéssel elfogadott egyezség, akkor a szakértői vélemények figyelembevételével majd egy tisztázó per bírája mond ítéletet, ami több fórumot is megjárhat a jogerősségig.

„Azt is mondtad a riportban, hogy el kell mesélni a történeteket. Én is elmeséltem erről a helyzetről a véleményemet, és javaslom, hogy inkább a színpadon bizonyíts bármi áron. Én semmi áron nem lennék az az inkvizítor, akinek szerepére kéretlenül bejelentkeztél. Ne gondold azt, hogy a neveddel öncélúan gúnyolódom, de írásom címének egész egyszerűen nem találtam kézenfekvőbbet. Amit alakítani próbálsz, az nem rád szabott feladat. Várjuk meg a végét az általad vázolt helyzet végső lezárásának, és utána beszélhetünk. A manírjaidat pedig ne a nyilvánosságra pazarold, elég, ha a színpadon használod őket” − zárta a bejegyzést a színész.

Bognár Zsolt teljes bejegyzése ide kattintva olvasható el.