Több mint egy hónappal ezelőtt, 2024. június 1-jén Bán János író, az M5 korábbi csatornaigazgatója, a Kecskeméti Médiacentrum előző főszerkesztője került a Kecskemétfilm Kft. élére, aki 53 év után váltotta az igazgatói székben a magyar animáció egyik legmeghatározóbb alakját, Mikulás Ferencet. Az Index ellátogatott a kecskeméti stúdióba, hogy cikksorozatot készítsen a hazai animáció helyzetéről, az intézményt érintő változásokról, valamint a magyar rajzfilmgyártás jövőjéről.
Fél évszázad után új ügyvezetője van a Kecskeméti Animációs Filmstúdiónak Bán János személyében. Ha ez önmagában nem lenne elég, azt a Mikulás Ferencet váltja, akinek a neve összeforrt a stúdióéval, en bloc a magyar animációval és persze Kecskeméttel. Bán János azonban felkészülten és tervekkel a fejében kezdte meg a munkát, és reméli, hogy az elképzelései idővel meg is valósulnak. Legfőbb célja, hogy ismét a gyerekekhez hozza közel az animációs műsorokat. (Bán János Bán Mór néven ír történelmi regényeket, az ő művéből készül a Hunyadi-filmsorozat.)
„Tavaly volt egy megbeszélés a kecskeméti városházán, azt hiszem, pont a szervezendő Magyar Animáció Házával kapcsolatban. A tárgyalásra Káel Csaba filmügyi kormánybiztos is eljött, értelemszerűen Feri (Mikulás Ferenc − a szerk.) is részt vett rajta. Engem a polgármester asszony kért föl, hogy segítsek, mondjam el a véleményem. Ferivel legalább harminc éve ismerjük egymást. Néhány nappal a megbeszélés után felhívott, hogy volna-e érkezésem egy ilyen feladathoz” − fogalmazott kinevezésének hátteréről Bán János.
Maga a feladat teljesen abszurd, szerintem ez nyilvánvaló. 53 évvel a megalapítás, a működtetés, minden nehéz időszak átvészelése után ez elég lehetetlennek tűnő feladat. Mégis fél perc múlva rámondtam az igent. Két dolog miatt vállaltam el
– mondja Bán János, akit kecskemétiként – a többi lakóhoz hasonlóan – büszkeséggel töltött el, hogy egy elismert, értékteremtő intézmény működik évtizedek óta a városban, de személyes szálak is fűzték őt ide: gimnazista korában jelentkezett a stúdióba, annak reményében, hogy rajzolóként dolgozhat a Kecskemétfilmnél.
„Most az az összetett és nehéz helyzet áll fenn, hogy segíteni kell új utakat találni ahhoz, hogy az a fajta kreatív érték, ami létrejöhet, és amiben hiszünk, hogy működhet, az a továbbiakban is meghatározó része legyen a magyar animációnak” − fogalmazott.
Mint mondja, a stúdiónak van egy hihetetlenül erős értékrendje és hagyománya, amire Botor dolog lenne nem építeni.
Ugyanakkor nem olyan időszaka ez a Kecskemétfilmnek, amikor az ember csak bekerül a székbe, és élvezi az önműködő gépezetet meg a sikert. Bán szerint Mikulás személye garancia arra, hogy minden elsimul majd. Mikulás, bár csak a háttérből, de továbbra is szemmel tartja szeretett stúdiója működését.
Szó sincs arról, hogy Bánnak teljes mértékben át kellene vennie és megreformálnia a patinás intézményt, viszont olyan (új) irányba kell mozdítania a Kecskemétfilmet, ahol személyesen, valamint stúdiószinten is támaszkodhatnak a dolgozók a Mikulás által képviselt értékrendre és tudásra.
Az új ügyvezető valójában már 2024 januárjában munkába állt, a stábbal elkezdtek kidolgozni egy tíz évre szóló elméleti tervezetet, konkrét tartalmakkal, például tévésorozatokkal és egész estés filmekkel.
„Most, hogy már egy hónapja hivatalosan itt vagyok, a kollégákat is igyekszem bevonni a tervezésbe. Elmondják az ötleteiket, de kívülről is rengeteg impulzust kapunk. Azt látom, hogy rengeteg kiváló ötlet vetődik fel. Ezeket szeretnénk az első időszakban desztillálni, illetve megnézni, hogy minek van realitása.”
Jelenleg készül a Magyar népmesék új évada.
Amikor beültünk a vetítőbe, és megnéztük a félkész animatikot meg azt, hogy hol tart a projekt, iszonyat jó érzés volt látni, hogy megint készül egy ilyen széria. Ez nagyon felelősségteljes feladat. Emellett szeretnénk olyan műfajokat, olyan tartalmakat behozni, amelyek eddig nem feltétlenül voltak jellemzők a kecskeméti stúdióra.
Sok fiatal, kreatív alkotó dolgozik az országban, aki nagyon lendületesen képes új gondolatokat bevinni az animációs filmgyártásba. A stúdiónak mindig is része volt a kísérletezés, az alkotói filmek meghatározó részét képezték a portfóliónak.
Bán szerint azonban két tényező is bonyolíthatja a boldogulást: a finanszírozás megszerzése egy-egy projekthez, valamint hogy 2024-ben már az sem egyértelmű dolog, hogy hova gyártsanak filmet.
A tévével bonyodalmas az együttműködés (erről, illetve a finanszírozásról majd egy következő cikkben írunk), ráadásul a mai gyerekek már alig néznek televíziót, inkább online fogyasztanak tartalmat. Felborult az a sok évtizedes hagyomány, ami egy ilyen stúdiónak korábban biztos alapot adott.
Manapság egyszerre kell tartalmat fejleszteni és a lehetséges platformokat feltérképezni. Az elmúlt években sok értékes széria készült, amely azért nem ért el nézők millióihoz, mert nem volt platformja. És akkor még ott van a mesterséges intelligencia, amely egyértelműen felgyorsítja az animációs filmkészítés folyamatát.
Bán lényegesnek tartja, hogy az animációs filmkészítés visszataláljon a gyerekekhez.
„Mainstream, szórakoztató, olyan, ami családi eseménnyé válik. Ilyen filmekre és sorozatokra van szükség. Ebben a kecskeméti stúdió is mindig élen járt. De amikor már három lányunkat szerettük volna moziba vinni hazai animációs filmekre, nem volt mire beülnünk. Pont lemaradtam arról az időszakról, amikor egész estés magyar animációs filmet nézhettem volna velük. Annak idején a Pannóniában a Vuk, a Dargay-filmek, a Lúdas Matyi vagy a mi Mesék Mátyás királyról című egész estés filmünk félmillió, egymillió fölötti nézettséget produkált csak a mozikban, és tegyük hozzá, sok tíz milliós nézettséget a televízióban, a DVD-kiadásokban. Olyan területről beszélünk, amely a magyar filmgyártás egyik legsikeresebb ágazata. Ehhez képest kell megnézni, hogy akkor miért is nem működik” − tette fel a költői kérdést az ügyvezető.
Nem akar semmilyen kultúrpolitikai diskurzusba belemenni, de szülőként úgy gondolja, elengedhetetlen családi tartalmakat gyártaniuk Kecskeméten. A magyar filmgyártásnak ez a hagyománya iszonyatosan erős, ma mégsem tud egy magyar család elmenni egy hazai rajzfilmre, mert nem nagyon készül gyerekeknek szóló tartalom, a külföldi filmek esetében pedig időnként joggal tarthat attól a szülő, hogy valami hülyeséget kap.
Bár az animáció globális szinten egyre nagyobb népszerűségnek örvend, túlnyomórészt kamaszoknak és felnőtteknek szóló filmek és sorozatok készülnek. A minden generációt megszólító műsorok egyre ritkábbak.
„A felnőtteknek szóló filmekkel kapcsolatban mondom mindig, hogy az animáció kinőtte a Disney-pizsamáját. Két éve Zágrábban zsűriztem, akkor hét filmet bíráltunk, mind a hét felnőtteknek szólt” – fűzte hozzá a beszélgetéshez Mikulás Ferenc.
A Kecskemétfilm új ügyvezetője tehát visszatérne az alapokhoz, és újra az animáció legifjabb rajongóit, a gyerekeket szólítaná meg a készülő műsorokkal.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)