Az Index információi szerint a Nemzeti Kulturális Tanács 2024. július 17-i, szerdai ülésén elhangzottak alapján úgy tűnik, lekerül a napirendről az új kulturális törvény tervezete, amelyet Csák János – azóta leköszönt kulturális és innovációs miniszter – regnálása legfontosabb eredményének tartott.
Lekerül a napirendről az erősen központosító szándékú új kulturális törvény tervezete – információink szerint ez derült ki a Nemzeti Kulturális Tanács 2024. július 17-i ülésén.
A tanácskozást Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és egyben a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke vezette, és Hankó Balázs frissen kinevezett kulturális és innovációs miniszterrel három kérdést intéztek a kultúrstratégiai intézmények jelen lévő vezetőihez:
Miután a főigazgatók, intézményvezetők ezekre a kérdésekre válaszoltak, Hankó Balázs azt kérte tőlük: augusztus közepéig dolgozzák ki, hogy a saját területükön milyen stratégiai törvényi szabályozást tartanának jónak.
Erre azért van szükség, mert a kulturális intézmények vezetőinek nagy része nem ért egyet a Csák János korábbi kulturális és innovációs miniszter által fémjelezett új kulturális törvény tervezetével.
Forrásaink szerint ilyen formán gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy a tervezet, amire Csák János olyan büszke volt, és még az utolsó interjújában is magabiztosan nyilatkozott arról, hogy a minisztériuma által kidolgozott előterjesztést ősszel törvényjavaslat formájában benyújtják az Országgyűlésnek, egyelőre lekerült a napirendről.
A készülő új kulturális törvényről (hivatalos nevén kulturális feladatellátásról szóló törvény) elsőként az Index adott hírt. A birtokunkba jutott előterjesztés alapján azt írtuk, hogy egységesítés címszóval példátlan központosítás jönne létre a kulturális életben: a kormányzat kulturális stratégiáját a Nemzeti Kulturális Tanács alakítja, ez pedig az úgynevezett kultúrstratégiai vagy nemzetstratégiai intézményeken keresztül valósul meg vármegyei szinten.
A gyakorlatban ez azt jelentette volna, hogy a kulturális élet szereplőinek munkáját a nemzetstratégiai intézmények felügyelnék, vagyis a vármegyei hatáskörű kulturális szervezeteknek meg kellene küldeniük az éves munkatervet, üzleti tervet, szolgáltatási tervet és beszámolót véleményezésre.
A vármegyei hatókörű nemzeti és városi színházi szervezeteknek például a Nemzeti Színháznak kellett volna ezeket a dokumentumokat megküldeni, és hasonló feladatot látott volna el a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Táncszínház és a Petőfi Kulturális Ügynökség is. Az új törvény a tervek szerint 2025. január 1-jén lépett volna hatályba.
A már kész tervezet ellen többen tiltakoztak, Csák János azonban még az utolsó interjújában is ezt nyilatkozta: „Fontos állomás lesz az ősszel a parlament elé kerülő új kulturális törvény, amely egységes, átlátható és arányos kultúrairányítást tesz lehetővé. A szakmai szervezetekkel folyamatosan zajlanak az egyeztetések, és ha meglesz a törvény, akkor 31 év után le tudjuk zárni a rendszerváltást a kultúrában.”
A tervezet sorsáról Csák távozása óta nem hallottunk, mindenki kivárt, de egy forrásunk úgy nyilatkozott, hogy a kulturális életben „mindenki dobálta, mint a forró krumplit”, mert úgy látták, nem működőképes az a modell, amit az előterjesztés fölvázol. Ráadásul az egyik kultúrstratéga, Vidnyánszky Attila helyzete is megbillent, a Nemzeti Színház vezérigazgatója még a színházában történt baleset miatt kialakult helyzetet sem tudja kezelni.
A tervezet sorsáról a végső szót Hankó Balázs mondhatja ki mint kulturális és innovációs miniszter és mint a Nemzeti Kulturális Tanács társelnöke. Az úgynevezett kultúrstratégiai intézmények vezetői ülnek egyébként a Nemzeti Kulturális Tanácsban, de úgy tudjuk, hogy a többségük másfajta szabályozást látna jónak, hiszen nagyon különböző területekről van szó, ami ellenáll a Csák János által ambicionált egységesítésnek.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)