A friss hazai és EU-s statisztikák alapján csökkenő tendenciát mutat a halálos balesetek száma a magyar utakon, ennek ellenére a lakosság egy része továbbra sem érzi biztonságosnak a magyarországi közlekedéskultúrát. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy mi okozhatja ezt a kettősséget, továbbá miként lehetne a hazai közlekedéskultúrát biztonságosabbá tenni. Kérdéseinkre Kapitány Tibor közlekedésbiztonsági szakember válaszolt, aki szerint ezen a területen a közelmúltban tapasztalt kánikula is kritikus tényező.
A Magyar Autóklub által készített és az európai uniós statisztikák alapján az elmúlt években javuló tendenciát mutat a hazai közlekedés a halálos kimenetelű balesetek számát tekintve. Egyre kevesebben vesztik életüket az utakon, s noha a 2020 előtti állapotokhoz képest a balesetek száma is csökkent, sokan továbbra sem érzik biztonságosnak a magyar közlekedéskultúrát.
Az autók száma jelentősen megnövekedett és folyamatosan növekszik évről évre. Ez az egyik oka annak, hogy az emberek türelmetlenebbül vezetnek. A türelmetlenség, illetve az empátia hiánya okozhatja, hogy ezt érezzük
– fogalmazott kérdésünkre Kapitány Tibor közlekedésbiztonsági szakember.
Az oktató több mint húsz éve foglalkozik közlekedésbiztonsággal, 2009 óta a Magyar Autóklub vezetéstechnikai trénere, rendszeresen képzi a rendőrség és a mentőszolgálat gépkocsivezetőit is. Tapasztalata szerint a KRESZ-tudás naprakészen tartása is gondot jelent, de igazi probléma az oktatás terén van. Úgy fogalmazott:
Már az óvodáskortól kötelezővé kéne tenni minden intézményben, hogy foglalkozzanak a közlekedéssel. Akkor még csak-csak előkerül az óvodapedagógusoknak hála, de egy általános iskolás gyereknek, aki már közlekedik kerékpárral, fogalma sincs a közlekedési szabályokról, akkor azt maximum a szüleitől tanulhatja meg, feltéve, hogy ők rendesen ismerik azokat. Lehet, hogy jogosítványuk sincs, de ha van is, megkérdezném, hogy hány olyan jogosítvánnyal rendelkező ember van Magyarországon, aki pontosan emlékszik még arra, hogy a gyalogosnak hol van elsőbbsége, ha pedig nincs elsőbbsége, akkor hogyan kell közlekedni, és hányan vannak, akik ezt a gyereküknek is megtanítják.
A szakember rengeteget foglalkozik tanítással, az általános iskolások oktatásától a szépkorúak képzésig. „A közlekedéskultúra fejlesztését rendszerszinten az edukációval lehet javítani. Az előttünk járó fiatalok remélhetőleg sokkal kulturáltabbak lesznek, mint mi. Ez a tendencia az idő múlásával javulni fog.”
Véleménye szerint az oktatási intézményekben rengeteg olyan dolgot tanítanak, ami a továbbtanulás szempontjából a diákok egy részének fontos lehet, de egyelőre még nem fektettek elegendő hangsúlyt a közlekedésre, ami tulajdonképpen minden ember számára jelentős, hiszen kerékpárral és gyalogosan is részt veszünk benne. Tapasztalatai alapján az autósokon kívül a legkevésbé szabálykövetőek a kerékpárosok, a segédmotor-kerékpárosok, illetve a gyalogosok.
A hazai statisztikák alapján a gépkocsivezetők után a kerékpárosok okozták a legtöbb személyi sérüléssel járó balesetet 2024 első felében. Erről így vélekedik a vezetéstechnikai tréner:
Számszerűsíteni kell a dolgot. Hány személyautó közlekedik, hány kerékpár és hány teherautó. A kerékpárosoknak, segédmotor-kerékpárosoknak, illetve gyalogosoknak nehéz a beazonosításuk. A szabálykövetésük sem olyan, mint amilyennek lennie kéne. Ha Budapesten közlekedik az ember, és a motoros, kerékpáros futárokat nézi, akkor észreveheti, hogy egy jelentős részük a szabályos közlekedéstől nagyon messze jár (tisztelet a kivételnek).
Kapitány Tibor úgy véli, hogy amikor közlekedéskultúráról beszélünk, az a szabályok betartásán kívül az előzékenységet, a közlekedési partnereinkkel szemben tanúsított megfelelő magatartást is takarja. Nem biztos, hogy a másokkal szembeni durva vagy tiszteletlen viselkedés bárkinek is hasznot jelenthet.
Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt nyári meleg azért is kritikus tényező, mert amennyiben az ember nem tudja kikerülni a járműhasználatot, ilyenkor még egy klimatizált autóban sem feltétlenül kellemes az utazás. Ha pedig egy olyan járművet vezetünk, amiben nincs megfelelő hűtési rendszer, akkor még rosszabb a helyzet, pláne ha áll a forgalom.
Magyarország ez EU-s statisztikák alapján, noha folyamatos javulást mutat a halálos végkimenetelű balesetek terén, továbbra is messze lemarad a legjobban közlekedő országoktól. A 2023-as adatok alapján nagyjából egy szinten helyezkedik el Lengyelországgal, Litvániával, Csehországgal és Olaszországgal, azonban elmarad az olyan nemzetektől mint Dánia, Írország, Svájc vagy a skandináv államok.
Az uniós statisztikákban jelen pillanatban Románia és Bulgária a sereghajtók, de a magyaroknál rosszabbul teljesít még Görögország, Horvátország és Lettország is.
Kapitány Tibor szerint jelentősen közrejátszik ebben az életszínvonal kérdésköre, hiszen Magyarországon is érződik a kelet-nyugati hatás. Már a közeli nyugati államokban, akár Ausztriában és Németországban is látszik a közlekedéskultúra fejlődése és a baleseti számok csökkenése, a járművezetők egymással szembeni empátiájának növekedése.
A WHO nemzetközi statisztikái is ezt erősítik. Az adatok szerint a harmadik világ országaiban a legmagasabb a balesti ráta. Lakosságarányosan lebontva Afrika, a Közel-Kelet és Óceánia országaiban a legtöbb a közúti haláleset, míg a legjobban Európa teljesít, a második helyen pedig Amerika áll.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)