Célegyenesbe fordult a Miskolci Nemzeti Színház igazgatóválasztása. Két jelölt van: Béres Attila, a 2015 óta regnáló intézményvezető, és Horváth Ádám operaénekes, a Magyar Állami Operaház egykori miniszteri biztosa, főigazgatója. A pályázatok elbírálása és a javaslattétel megtörtént, most a Köznevelési, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottságon a sor, vagyis: hogyan szavaznak. A végső döntés a közgyűlésé, 2024. augusztus 29-e után ez is kiderül.
Miskolcon a szakmai bizottság zárt ülésen hallgatta meg és véleményezte a Miskolci Nemzeti Színház főigazgatói székére pályázó két jelöltet, Béres Attilát és Horváth Ádámot. A testület a minisztérium által delegált színházközeli emberekből, továbbá a Miskolci Nemzeti Színház és az önkormányzat képviselőiből állt – számolt be a Minap.
A véleményező bizottság elnöke Matiszlovics Tibor, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkári Titkárság tanácsadója volt. A bizottság tagjai:
A meghallgatás hétfő délelőtt zajlott a városháza közgyűlési termében. A beérkezett pályaművek és az ott elhangzottak alapján a véleményező bizottság javaslatot tett, amit továbbított a Köznevelési, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottságnak. Miután utóbbi szavaz a beérkezett információk alapján, az ügy átkerül a közgyűlés elé, ahol megszületik a végleges döntés, amiről már a Kulturális és Innovációs Minisztérium kap jegyzőkönyvet, benne a teljes folyamattal és minden információval.
A döntési procedúra részleteit a szakmai szervek nem hozzák nyilvánosságra (jelen állás szerint) egészen 2024. augusztus 29-ig. Az ügy ekkor kerül a közgyűlés elé, amely a döntéshozatal után informálja a nyilvánosságot az addig lezajlott folyamatról.
A célegyenesben két szakember között dől el a Miskolci Nemzeti Színház direktori széke. Egyikük Béres Attila, aki 2015 óta igazgatja az intézményt. Amennyiben ezúttal is megválasztják, hosszú idő óta ő lenne a színház első olyan igazgatója, aki egymás után három cikluson át vezeti a teátrumot.
Telefonon megkerestük Béres Attilát, aki azt mondta, hogy bízik benne, hogy erős, pozitív szakmai döntés születik, ahol a hangsúly a „szakmai” szón van. Amennyiben ez az ő víziója lesz, szívesen és örömmel fogadja, ám ha a másik pályázó elképzeléseit a szakmai bizottság erősebbnek látja, akkor vegye át ő a stafétát. Az igazgató elmondása alapján a színházban – noha az elsődleges felelősség az övé – minden esztétikai, szakmai, társulati, műsorpolitikai kérdésben öt rendező dönt demokratikus szavazási elv alapján.
Vagyis művészi értelemben nem egyedül vezeti a színházat, és ezt szeretné a következő ciklusban is folytatni.
A Miskolcon eltöltött évek alatt nagyon megszerette a helyieket, „hihetetlenül színházérzékeny közegnek” tartja a városiakat, ami akkor is látszik, ha valami tetszik a közönségnek, és akkor is, ha kevésbé. Nem tartja véletlennek azt sem, hogy az ország mai területét tekintve az első magyar kőszínház is itt létesült, amit a lakosok „saját akaratból építettek”, mert annyira megszerették a színjátszást. Béres Attila így fogalmaz:
Nem vagyok miskolci. Marosvásárhelyi vagyok, az édesapám filozófiaprofesszor. Az elmúlt tíz évben megtanultam, és iszonyatosan nagy hatással volt rám az a lokálpatriotizmus, ami a miskolciakat jellemzi. Ezért olyan fontos a színház. A miskolci emberek ereje hihetetlen küzdelem. Küzdelem azért, hogy azt a bélyeget, amit a városra rárakott a nemrég történelme, hogy ez egy »acélváros«, azt valahogy közös erővel lekaparják. Ebben a színháznak nagyon nagy felelőssége van.
Az igazgató életútja a színház sikerei által az elmúlt tíz évben összeforrt Miskolc városáéval, azonban kihívóját több évtizedes múlt fűzi Borsod-Abaúj Zemplén vármegye központjához.
Horváth Ádám operaénekes apja, Horváth Béla 1970–1981 között Miskolc Megyei Jogú Város főépítészeként dolgozott, többek között ő felelt a Miskolci Nemzeti Színház átalakításért és bővítéséért. Emellett testvére, Horváth Kinga grafikus a város képzőművészeti életében vált ismert névvé. Az operaénekes az elmúlt 15 évben számos szakmai pozícióban tűnt fel hosszabb-rövidebb ideig.
2010 őszétől 2011. június 30-ig a Magyar Állami Operaház miniszteri biztosa és főigazgatója volt, 2012-től az MTVA főtanácsadójává választották.
Később, 2013 júliusától a Miskolci Szimfonikus Zenekar ügyvezetője lett, amely pozíciót 2014 májusáig töltötte be. Ezzel párhuzamosan, 2013 szeptemberétől 2014 februárjáig a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője is volt.
A mostani döntés több okból is fontos, hiszen az új direktor nem csupán a teátrum helyi, szakmai nívójáért felel majd. A Miskolci Nemzeti Színház 2023 novemberében bekerült az Európai Színházi Unió tagjai közé, amit az eddigi művészeti vezetés sikerei hoztak meg, így az új igazgató feladata lesz majd a nemzetközi kapcsolatok erősítése, ápolása is. Az együttműködés miatt több évre előre kell tervezni és döntéseket meghozni, ezért fontos az intézmény vezetésének mielőbbi stabilizálása.
Talán a legjelentősebb európai színházi szervezet, igazi megtiszteltetés egyedüli magyar színházként a tagja lenni. Ez egy szakmai eredmény, hiszen másfél éven keresztül jöttek hozzánk, és nézték a különféle előadásainkat […] A Színházi Unió tervei elsősorban közép- és hosszú távúak, de rövid távú terv például a Kolozsváron megrendezendő Interferenciák Fesztivál. Oda már hivatalosak vagyunk, csak még nem tudtam elfogadni, mert amikor kéne menni, jogilag nem vagyok már vagy még igazgató. Emellett jönnének hozzánk különböző európai színházak is. Az európai színházi vérkeringésbe kerülhet be ezáltal a miskolci színház, ami óriási győzelem
– emelte ki a tagság néhány előnyét Béres Attila.