Pontosan senki nem tudja, mikor rendezték az első Anna-bált, de a történészek azt gyanítják, hogy a ma már elfogadottnak számító első bál – 1825. július 26-án Balatonfüreden, a Horváth-házban, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János fogadójában – előtt is szerveztek hasonlókat – csak azoknak nem kevés politikai kicsengése is lehetett.
Ma már teljes pompájában ragyog, pedig az Anna-bálokkal meglehetősen mostohán bánt a történelem. Úgy tartják, hogy a kor szellemiségét meghaladó fiatal osztrák nemesek már a XVIII. század végén titkos összejöveteleket, bálokat tartottak a bécsi Anna-kolostor pincéjében, és ez a szokás terjedt el Budán és Pesten, Parádon vagy Pöstyén, de a krónikák valóban az 1825-öst szokták az első helyre sorolni az Anna-bálok történetében.
Az első Anna-bálról – a Múlt-kor összefoglalója szerint – azt is feljegyezték, hogy az „ifjú Anna Krisztina azon az estén ismerkedett meg majdani férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal, aki később az 1848-49-es szabadságharc aradi vértanúja lett. Emlékére 2003 óta minden évben átadják az őt ábrázoló, herendi porcelánból formázott huszárszobrot egy olyan embernek, aki sokat tett és tesz Balatonfüred kultúrájáért, szellemi életéért.”
S ha azt gondolnánk, hogy az Anna-bálok története innentől kezdve csupa fény és ragyogás, elegendő felidézni a magyar történelem viszontagságos évtizedeit. A dicsőséges, ám vesztes forradalom és szabadságharc (1848–1849) idején nem volt ok az ünnepre, majd jött a Bach-korszak, a kiegyezés (1867), s bár a boldog békeidők évtizedei alatt lendületbe jött az ország, az első világháború halottaival együtt a bálokat is temették, és a gazdasági világválság döntött romba álmokat, döcögött a Horthy-korszak, és kitört a II. világháború, aztán meg Rákosi Mátyás gondolta magát mindenhatónak... Így már érhető, hogy voltak évek, hosszú évek, amikor nem mindig volt ok báli ruhába bújni.
Ugyanakkor már az első Anna-bálok is inkább hasonlíthattak a mai adománygyűjtő rendezvényekhez, ahol az előkelőségek jóindulata és pénztárcája gyakran vonzóbb és fontosabb volt, mint a szépség, aki lélektani motivátorként pislogott a legyezője mögül. De az Anna-bálnak voltak azért örömteli évei is, még akkor is, amikor éppen kerti partivá szelídült a csipkés pompa, és akkor is, ha dacos ellenállásba ment át a mulatozás.
A balatonfüredi Anna-bál igazából csak hetven éve ébredt föl Csipkerózsika-álmából. Sztálin 1953-ban meghalt, Rákosi Mátyást Moszkvában lefokozták, s bár a társadalmi konszolidáció még messze váratott magára, a Balaton étteremben 1954-ben feléledt a polgári, nemesi és arisztokratikus gyökerekből táplálkozó Anna-bál hagyománya – és „az elődök iránti tiszteletből úgy számozzák őket, mintha sohasem szüneteltek volna. 1957 óta a felújított egykori Kúrszalon, a mai Anna Grand Hotel ad otthont a bálnak, és azóta választják meg minden évben az Anna-bál szépét is.”
Most pedig megtudhatja, hogy mennyire ismeri az Anna-bálok világát és történetét. Ehhez nem kell mást tenni, csak kitölteni az alábbi kvízt.
(Borítókép: Vendégek érkeznek a 198. Anna-bál megnyitójára 2023. július 29-én. Fotó: Katona Tibor / MTI)