Páratlan válogatás a Bestiarium Hungaricum, a magyar mitikus teremtmények, természetfeletti és csodás lények gyűjteménye. Magyar Zoltán könyvének látványos és izgalmas illusztrációi Németh Gyula és P. Szathmáry István érdeme. S hogy a könyv miről szól? Magyar és magyar gyökerekhez kapcsolódó teremtmények széles palettáját festi meg az olvasónak. Megtudjuk végre, honnan ered a bányarém figurája, van-e a magyar folklórban vámpír, és valójában mi is az a vérmedve és a prikulics.
Még tavaly történt, hogy cikket írtunk a világon élő, fennmaradt sámánkultúrákról. Óhatatlan, hogy ilyenkor összetalálkozzon az ember a magyar néphagyomány különleges alakjával, a táltossal, és akkori informálódásunk közben hiányérzet fogott el bennünket. Egyre-másra találtunk különleges történeteket, természetfeletti erővel bíró emberek és lények meséit, de az átláthatóság nem volt egyszerű. Felmerült a gondolat, hogy miféle kötetek gyűjtik össze ezeket a históriákat, és van-e a magyar irodalomnak igazán átfogó, olvasmányos bestiáriuma.
Noha sokan mondhatják, hogy nem ez az első eset, hogy a hazai különleges lényeket gyűjteménybe rendezik, mégis, Magyar Zoltán munkássága minden kétséget kizáróan hiánypótló. A Bestiarium Hungaricum olvasmányos, de egyben informatív kötet is, számos forrást felvonultat, dicséretre méltó gyűjtői munkáról ad tanúbizonyságot.
A könyvben a magyar és a székely gyökerekhez köthető néphagyományok különleges alakjait, teremtményeit szedik sorba négy főcsoportra bontva. A teljes felsorolást mellőzve (ugyanis több tucat lény története elevenedik meg) ezek a(z):
A kötet izgalmasan világít rá az olyan teremtményekre, amelyek nem csupán a hazai kultúrtörténetben jelennek meg, illetve elmeséli ezeknek a magyar folklórba történő beolvadását. Így olvashatjuk a magyar griffmadár meséit, a törptörténeteket (ezek közé tartozik a bányarém meséje is), az óriáshistóriákat, vagy a tündéremlékezések világát.
Ugyanakkor megjelennek azok a lények is, amelyekre hiába találhatunk alternatív verziót a nemzetközi mondavilágban, a hazai olvasóközönség számára is szolgálhatnak újszerűséggel. Ilyen formán megismerhetjük a nora legendáját, amely vámpírszerű, csecsszopó szellemlényként testesül meg a magyar néphagyományban – egyes helyeken a mai napig él a szidalmazás, miszerint:
Szopjon meg a nora!
Hasonlóan ismeretlen lehet a szerencsét, de egyben veszélyt is hozó fehér ember, és valószínűleg nem mindenki tudja betéve az égitestfaló lényekről szóló történeteket sem.
Természetesen a könyv előveszi és részletgazdagon körbejárja a magyar kultúrtörténet legismertebb mitikus lényeit is, úgy mint a csodaszarvas, a turul vagy a táltos ló. Mellettük a különleges képességű emberek meséi, a boszorkány, a garabonciás és a táltos történetei is helyet kapnak, részletgazdagon kibontva.
Ami külön izgalmas, hogy nem csupán tényszerű leírásokról beszélünk. A népi hiedelmeket felsorolja a szerző, de ahol többféle változat van, ott részletesen elmeséli, tájegységékenként mely verziók az ismertebbek. Emellett számos régi elbeszélésből olvashatók idézetek, gyakran archaikus nyelvezettel, amely még inkább hozzáad a bestiákról szőtt néphagyományok részletes megismeréséhez.
Magyar Zoltán írásain és munkáján túl külön érdemes kiemelni Németh Gyula és P. Szathmáry István grafikáit is. A régi kódexeket idéző iniciáléval (díszes kezdőbetűvel) induló fejezeteken túl megtalálni apróbb jelenéseket, amelyek az oldalképet teszik izgalmassá. Emellett minden fejezet két vizuális részre bomlik.
Az elsőben, a kezdésnél a fekete-fehér, klasszikus formanyelvet idéző ábrázolást látjuk fehér lapon – itt olvashatók a részletes információk –, majd a lapszín átcsap feketébe. Éjsötét oldalakon futnak a korabeli elbeszélések, regék, idézetek, illetve modern, színes grafikák, vizuálisan kötik össze a múltat, a jelent, az informatív elbeszélést és a szórakoztató, olvasmányos megoldást.
A Bestiarium Hungaricum részletes, izgalmas, a magyar folklór számos különleges teremtményét és személyét felvonultató, hiánypótló alkotás.
Olvasmányos, könnyen fogyasztható, de kellően mély is. Tartalmában kielégíti az érdeklődő közönség kíváncsiságát, remélve, hogy ennek hatására egyes legendáknak még inkább utánamehet az ember.
A kötet a Cser Kiadó gondozásában jelent meg 2023-ban és 2024-ben.
(Borítókép: A Bestiarium Hungaricum című könyv. Fotó: Németh Kata / Index)